A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

A mezőkövesdi jezsuita „kistemplom" gyóntatókápolnaként használt előcsarnokában elhelyezett vaságyakon aludtak, és a rendházban étkeztek - a Szent Ignác által ajánlott négy hét helyett 4-5 napon át - a bentlakásos lelkigyakorlatok résztvevői. Egy-egy csoportban 2-3 tucatnyi különböző korú férfi volt együtt. Foglalkozott Deák Bárdos atya a rendházban serdülőkorú, vagy már fölserdült fiatalok kisebb csoportjaival is, de nem a befelé forduló, ájtatoskodó szellemben. Nem az imádkozásra és gyakori gyónásra-áldozásra buzdítás volt az elsődleges célja, hanem a felkészítés a cselekvő keresztény életre, melynek fontos eleme a törődés a másik emberrel (is), a felelősség embertársainkért. Valójában ezt fejezte ki gyakorta hangoztatott jelszava, életelve, melyet bárki, bármely világnézetű ember ma is mindenki magáévá tehet: „Tedd magad körül szebbé a világot!" Ez egyben szabad cselekvési teret biztosít, a képességek jó irányú kibontakoztatását teszi lehetővé mindenkinek. A vezetése alatt „Juventus" elnevezéssel kialakult ifjúsági csoportosulást általában a spontán öntevékenység jellemezte. Rendszeres összejöveteleik programja a csoporttagok mindenkori igényeinek megfelelően, kívánságaik szerint alakult: egy-egy közérdekű tudományos, műszaki, gazdasági témáról tartott előadással, s annak megvitatásával. Esetenként megszervezte - saját maga által írt - színdarabok előadását népes közönség előtt, ismételten nagy sikerrel. A nagyközség művelődésének kielégítését szolgálták azok az általa szervezett népfőiskola-szerű előadások is, melyeket egy-egy szakma, foglalkozási és művelődési ágazat legjobb képviselőinek bevonásával tartottak, és a hallgatóknak bizonyítványt is adtak a részvételről. Talán említést érdemel, és bizonyos mértékben a KALOT tevékenységének (is) tulajdonítható, hogy az 1947. augusztus végén lezajlott országgyűlési választásokon - számos ellenzéki beállítottságúnak tartott személynek a választói névjegyzékből törlése, vagyis választójogának indokolatlan megvonása ellenére - Mezőkövesden a leadott érvényes szavazatokból a legtöbbet (42%-ot) a KALOT-hoz hasonló világnézeti alapon álló Demokrata Néppárt kapta, sőt az egész járásban ez volt a legerősebb párt a szavazatok közel egynegyedével. Mindezek a KALOT megszüntetése utáni 2-3 év, de valójában a mozgalom szellemiségét és módszereit követő jelenségek voltak. (1949. év folyamán az addig működtethető utolsó népfőiskolákat is bezárták.) A szerzetesrendek működési engedélyének megvonását követő nehéz években Deák Bárdos atya többek között a budapesti földalatti vasút építkezésein dolgozott, különböző betegségekkel küszködve. A továbbiakban évtizedeken át vidéki szociális otthoni lakók élelmezési és egyéb szükségleteinek kielégítését igyekezett biztosítani saját maga által hajtott szamaraskordé segítségével. A más szerzetesrendek körében szokásosnál hosszabb, általában 10 éves szellemi-lelki felkészülést, fogadalmakat („probációt") követő szerzetespappá szentelése után Deák Bárdos atya csupán mintegy 10 évet élhetett választott hivatásának, s ebből alig fél évtizedet a hozzá szívvel-lélekkel ragaszkodó mezőkövesdi matyó hívei körében. Ez a kockázatoktól sem mentes néhány év, és szülőhazájához, annak népéhez kötődő egész élete érdemesítette arra, hogy a 20. századi jeles magyar jezsuiták életét és munkásságát bemutató kiadvány az ő emlékének is szentelt néhány oldalt. Megállapítható azonban, hogy az 1980-as évek vége felé a KALOT újraélesztésére irányuló törekvések nem hoztak említésre érdemes maradandó eredményeket az országban és Mezőkövesden sem. A társadalom gazdasági-társadalmi szerkezetének, a demográfiai viszonyoknak fél évszázad alatti radikális átalakulása, a városokba özön361