A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kápolnai Iván: A KALOT agrárifjúsági mozgalom és Mezőkövesd

sék a „Mozdul a föld" című kiadványban. Mindez azonban korántsem jelenti a KALOT mozgalom újjáéledését. Ma már legtöbben azt sem tudják, mi is volt a KALOT, és mit művelt? Gazdag tevékenységének megismerése és tanulságai azonban segítséget nyújthatnak a jövőbeni társadalomszervezési kísérletekhez. Kerkai Jenő, a KALOT alapítója a szociáldemokrácia és a korabeli szélsőjobboldali nyilas pártok közötti úton igyekezett vezetni a magyar agrárifjúsági mozgalmat. Voltak azonban iránymutató gondolatai az egész magyar társadalom jövőbeni feladataira vonatkozóan is. „Maradj meg magyar!" címmel vázlatos összeállítást készített a magyarság hivatásáról, s megvalósításának stratégiájáról, taktikai módozatairól. Többek között az alábbiakat idézhetjük a szomszédos népekkel való együttélésről: „Nem azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt: a közös történeti időszakokat... Ki kell irtani magunkból a soviniszta becsmérlő hajlamot." Küldetésünk van a keleti rokonnépek felé is: „Mi vagyunk hivatva a nyugati kultúrát magunkon átszűrve feléjük továbbítani, s az ő keleti kultúrkincseiket közel hozni". Ezeknek a ma is figyelmet érdemlő feladatoknak a megvalósításához megváltozott, új erkölcsű emberek szükségesek - amint a Kerkai-emlékkötet szerkesztője, Szabó Ferenc, a neves világnézeti író megállapítja. Mezőkövesd Az agrárifjúsági mozgalom 1935. évi indulásáról értesült a dél-borsodi Mezőkövesd, „Matyóország fővárosa" is. Az ország egyik legnagyobb, több mint 20 ezer lélekszámú nagyközségének túlnyomó része mezőgazdaságból élt. Jelentős részük nincstelen vagy törpebirtokos szegényparaszt volt, akik családostul különböző mezőgazdasági vándormunkára „summás"-nak szegődtek el nagybirtoki uradalmakba kora tavasztól késő őszig. Mezőkövesden már 1908 őszén megalakult a földműves fiatalok egylete László Károly helybeli tanító szervezésében. (Nevét ma is utca őrzi az egykori iskola közelében.) Előadásokat, bált, népünnepélyeket rendeztek, és a bevételből mintegy 500 kötetet vásároltak az egylet könyvtára részére. 1934 tavaszán ünnepelték az alapitás negyedszázados évfordulóját, mintegy 500 taggal. Az 1935-ben Szegeden megindult agrárifjúsági mozgalom vezetése elküldte Kövesdre is előhimökeit, köztük Farkas Györgyöt, a célokat és szervezési módszereket ismertető Vezérkönyv szerkesztőjét. Szoros kapcsolatba került vele a korábbi ifjúsági egylet egyik fő mozgatója, Mezőkövesd sokoldalúan tevékeny „népnevelője", a szegényparaszti családból származott, kiváló szellemi adottságokkal, előadói és íráskészséggel, szervező erővel rendelkező, idős korában is szülőföldje közösségéért nagyon aktívan dolgozó Kovács Mátyás, a római katolikus egyházközségnek évtizedeken át világi elnöke. Haláláig levelezésben állt Farkas Györggyel, a KALOT titkárával, aki a mezőkövesdi vezetőképző tanfolyamnak is egyik legtekintélyesebb előadója volt. A háromnapos tanfolyamra a környék tíz helységéből is jött községenként néhány talpraesett fiatal. Szállásukat, étkezésüket Kovács Mátyás szervezte meg a segítőkész helybeli asszonyok közreműködésével. A résztvevőknek csak a vacsorát kellett a magukkal hozott tarisznyából biztosítaniuk. A reggeli miséről szép rendben, fegyelmezetten vonultak a főutcán a járókelők szemeláttára. Harmadnapon adtak számot szellemi ismereteik bővüléséről és lelkük gazdagodásáról. A szülők is szinte könnyes szemmel hallgatták gyermekeik ismereteinek gyarapodását és gondolkodásmódjuk jó irányú meg359