A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Kőmíves Tibor: A budaméri csata leírása Kassa város jegyzőkönyvében, 1848. december 11
szentsége kezeskedik, egyszersmind azon népét aziránt felvilágosítja, hogy kívánsága egyedül a rendet és békét helyreállítani, mely nélkül a nyert engedmények gyümölcsét senki sem élvezheti. 21 A másik proklamáció említett Csász. Kir. hadsereg fővezére gróf Schlik fötábornok által folyó évi december 3-án Duklán 2 2 adatott ki. Ezen proklamációban nevezett fötábornok FelsőMagyarország lakóit aziránt értesíti, hogy O Felsége legkegyelmesebb urunk s királyunk parancsára egy hadsereggel Felső-Magyarországban megjelenend. Egyébiránt kiküldetése a békesség helyreállítása, és a népet Kossuth rémkormányától megszabadítani, és néki azon szabadságot visszaadni, melytől egy felségsértő párt által megfosztatott, a haza pedig nagy veszedelembe döntetett. 2 3 Az első helyen említett proklamációt hallván gróf Schlik fötábornok saját aláírása alatt kelt német nyelven szerkezeit [szerkesztett] következő tartalmú figyelmeztetése vala látható: „Ha seregemre valaki lőni merészelne, vagy pedig az szívesen nem fogadtatnék, azon esetben Kassa városát gránátok és gyújtó röppentyűk 2 4 által felgyújtatom." Ezek felolvasatván nem csak a Közgyűlés minden tagjai, hanem a jelen volt számosb helybeli lakosok, és a további veszedelemnek elhárítása tekintetéből a városnak feladását egyhangúlag kívánták." 21 V. Ferdinánd magyar király (1830/1835-1848) proklamációja az áprilisi törvények megerősítése, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről, illetve biztosítja a parasztságot arról, hogy nincs szándékában visszavonni a jobbágyfelszabadítást. Hermann (szerk.) 1996. 200. Egy nappal korábban, november 6-án V. Ferdinánd Kossuth Lajost, és az általa támasztott lázadásnak részeseit pártütőknek és hazaárulóknak" nyilvánította, s utasította a hatóságokat, „hogy azok a megérdemlett fenyíték alá vettessenek, egyszersmind mindazok, kik ezen pártütésnek engedelmeskednek, vagy akármiképp segédkezet nyújtanak, a legszigorúbb büntetés alá vétessenek", Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifeslumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. I. füzet. 19-20. Közli: Hermann 2009. 64. 22 Lengyel falu, a mai lengyel-szlovák határszélen fekszik. A falutól 18 km-re délre található a Duklaihágó, amely a faluról kapta a nevét, A hágó a Keleti-Kárpátok legalacsonyabb hágója, éppen ezért jelentós átkelőhelynek számított, s ma is az. 23 Az altábornagy proklamációjában felszólítja a lakosságot, hogy térjen vissza foglalkozásához cs magabiztosan jelenti ki, hogy már az ö megjelenése képes „azon felzavaró, többnyire külföldiekből álló pártot szétszórni." Dér-Hajagos (szerk.) 2002. 42^Í3. Schlik a városban tartózkodása alatt is több proklamációt cs rendeletet adott ki. December 10.-cn kiadott proklamációjában elrendeli a lakosságnak, hogy minden fegyvert kötelezően be kell szolgáltatni, a forradalmi kormány határozatait semmisnek kell tekinteni, megszüntetni a Kossuth által létrehozott hivatalokat, és többek közt megszünteti a sajtószabadságot, a szabad társulati jogot. (AMK R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve. 1848/6878.) A fegyverek beszolgáltatásáról szóló rendeletet december 12-én ismét megerősíti. Érdekesség, hogy mindezen rendeleteket és kiáltványokat Schlik rendelkezése alapján két nyelven, magyarul és szlovákul szükséges kifüggeszteni a város különböző pontján. AMK R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1848/6878/9. Hasonlóan az 1849. január 10-én Kassán kiadott, Magyarország népeihez (K Uherskemu narodu) című kiáltványa szintén magyarul és szlovákul jelent meg, melyben felhivja a figyelmet, hogy bármilyen ellene, vagy serege ellen történő támadás esetén a legszigorúbban fog eljárni. A nyomtatott hirdetmény eredeti példánya: Vychodoslovenské Múzeum, KoSicc (Kelet-Szlovákiai Múzeum, Kassa) Historické fondy ,N° R 21819. A december 2-i trónváltásról szóló proklamációt Schlik Kassán dcccmbcr 16-án teszi közzé és utasítja a tanácsot, hogy függcsztcssc ki a városban. AMK R/2, Tanácsülések jegyzökönyve, 1848/6893. 24 A rakéták ősének tekintett fegyver, amely a honvédseregben csak 1849 januárjában kezdett elterjedni. „A röppentyű részei a harci fej (gránát, ürgolyó-kartács, gyújtó- cs világító lövedék), a rakétatest és a stabilizáló rúd. A lövedék mögé bádoghüvelyben nem robbanó hatású, hanem lassan égő, toló hatású lőportöltetet szereltek. A meggyújtás után képződő és a hüvelyben hátrafelé kiáramló lőporgázok az egész lőszert előrehajtották." Paszti 2009. 26. 25 Az összegyűlt tömeg a csata kimenetelét érintő álláspontjához észrevételként szolgálhat Karsa visszaemlékezése, aki lemaradva saját hadtestétől a csatatérről, az utóvcdckkcl a városon keresztül menekült Szina felé: „A város háza előtt az utcán a városi magisztrátus, frakkban s fejükön köcsög kalappal várta Schlicket, köztök volt gr. Török Miklós is, az Abaúji lovas nemzetőrök őrnagya." (Január elején átállt a császáriakhoz). „Midőn elhaladni akartam mcllctök egy polgár feltartóztatott, kedvem sőt szándékom volt hasába döfni a bajnetot, be is vettem vállamról a puskámat, de a gr. Desscwffy Ferenc a főpolgármester rászólt a burgelyre, 287
