A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Kőmíves Tibor: A budaméri csata leírása Kassa város jegyzőkönyvében, 1848. december 11
E percben 2 6 érkezett vissza, a dolog mikénti állásának megvizsgálva, a csata helyére kiküldött választmány, melynek elnöke a Közgyűlés eleibe terjeszté, hogy a küldöttség kiküldetése következtében a csatatért, 2 7 és magának a dolog mikénti állásáról tudomást szerezni kívánván, mindenekelőtt a Legány-féle ház 2 8 mellett a Hernádon átvezető hídon 2 9 megállott s onnan a csatatért áttekintvén, miután azt tapasztalta: miszerint a magyar hadsereg a csatatért csakugyan elhagyta, a Csász. Kir. hadsereg pedig a Hernádon túl fekvő réteken már is kiállíttatott, azonnal a magával kivitt fehér zászlót kitűzvén, a Hernád innen fekvő városi rétek felé indult, azonban mint hogy tévedésből - hihetőleg a csatatéren elterjedt füst miatt - a küldöttség a Csász. Kir. hadsereg által az elszéledt magyar hadsereg hátramaradt töredékének tekintetvén, ellene hat ágyúlövés intéztetett, [ezért] ily veszélyteljes körülmények közt ezen helyet rögtön elhagyni kénteleníttetett. 3 0 Ezeknek előterjesztése után a városnak feladása ismét egyhangúlag sürgettetvén, annak feladatása elnökileg kimondatott 3 1, és ennek jeléül a helybeli székes- egyszersmind plébániai egyház tornyára 3 2 és a városház tornyára fehér zászlót rögtön kifüggesztetni rendeltettek. Az óra négyet ütött, a midőn ez történt. Épen azon pillanatban érkezett meg a Csász. Kir. hadsereg részéről szónok képében kiküldött Meisner kapitány, ki kísérőivel a városház előtt megállván, küldője gróf Schlik főtábornok nevében kijelenté: hogyha a Csász. Kir. katonaság, mely egyedül a rend és béke helyreállítása végett jelent meg Felső-Magyarországban, e város lakosai által barátságosan fog fogadtatni, a város lakosai a Csász. Kir. katonaság részéről a legszelídebb bánásmódra és minden sérelem elleni oltalomra bizton számolhatnak, ellenkező esetre azonban, ha t.i. a Csász. Kir. katonaság a helybeli lakosok által valami bántalommal illettetnék, az innen eredendő rossz következményeket a város egyedül a lakosok által netalán elkövetendő ily kihágásoknak tulajdonítsa. Egyszersmind miután a Hernádon lévő nagy híd egy része széjjelszedve lenne, 3 3 hogy a Csász. Kir. katonaság annál könnyebben és mielőbb a városba érhessen, annak rögtöni helyreállítására rendeleteket tétetni kívánt. Melyre az elnök a Közönség nevében a Csász. Kir. hadsereget a helybeli lakosokfat] minden bántalom ellen biztosítván, egyszersmind ígérvén, hogy valamint azon sereg beszállásolása, úgy a széjjelszedett híd helyreállítása tekintetéből a szükséges rendeletek rögtön meg fognak tétetni. [Ezután] nevezett kapitány kísérőivel együtt eltávozott. hogy mi köze neki a honvédekhez. Fcre állt, de jól megjegyeztem magamnak az undorkodó burgely pofáját, szerencséje is hogy többet mint honvéd nem kerültem Kassára." Karsa 1993. 42.; Dér 2008. 66. Valószínűleg a csata vesztésének hírére riadalom kezdődött a városban, azért gyülekeztek a lakosok a városháza előtt, tapinski visszaemlékezésé is ezt támasztja alá: „A városon, amely tele volt a vereség méreteit rémhírcikkel felnagyító menekültekkel, leírhatatlan riadalom lett úrrá." Lapinski 1996. 878. 26 A forrásban szereplő cselekmények alapján valószínűleg 4 óra előtt néhány perccel. 27 Ekkor már nem volt szükséges a budaméri csatatért megvizsgálni, mivel látták, hogy a keletre és délkeletre fekvő hegyeken keresztül a magyar sereg Bárca irányába elvonult, a császáriak pedig az északkeletre és keletre elterülő városi réteken gyülekeztek. 28 Lcgányi Sámuel, a városi tanács képviselőjének háza, amelytől nem messze terült cl a „Fischcr-féle ház" is. Mindkettő a Hernádon átkelő nagy híd közelében volt. Legányi Sámuel az elszállásolt hadsereg ellátásával foglalkozott lakóhelye környékén, így a Fischer-házban is. Valószínűleg az ö házában is szállásoltak cl katonákat. AMK R/2, Tanácsülések jegyzökönyve, 1848/6878. 29 A hidat a szabadságharc alatt többször megrongálták, majd már szinte gyakorlattá vált, hogy függetlenül attól, hogy mely csapatok vonultak el a városból, folyton szétszedették és a városba bevonulók ismét helyrehozatták. Ennek feladatával mindig a kassai tanácsot bízták meg, akik azután az ácsokat utasították a híd szétszedésére vagy összerakására. Jelen időpontban a híd nem volt teljesen elpusztítva, csak néhány helyen megrongálva, ezért a bevonuló Schlik már másnap utasítást ad a helyreállítására. AMK R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1848/6878. 30 A forrásban említett hat ágyúlövésről csupán ez a forrás szolgál adalékokkal, más forrás nem tesz említést a városi küldöttség elleni támadásról. 31 Értsd: Dcsscwffy Ferenc polgármester által. 32 A Szent Erzscbct-székescgyház tornyára. 33 A már fentebb említett hídon tehát szükség volt javító munkákra, de csupán másnap, Schlik utasítása után történt meg. AMK R/2, Tanácsülések jegyzökönyve, 1848/6878. 288
