A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Kőmíves Tibor: A budaméri csata leírása Kassa város jegyzőkönyvében, 1848. december 11

1848. évi december 11-én szabad királyi Kassa város udvarházában Dessevvffy Ferencz polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlésnek jegyzőkönyve AMK (Archív mesta Kosice, Kassa Város Levéltára, Kassa, Szlovákia) R/2 (Stredná manipuláció = Köztes/újkori iratkezelés), Tanácsülések jegyzökönyve, 6874. ff. 2572-2582. Forrásközlés Mai napon délelőtti 11 órakor hallott ágyúlövések e város lakosainak hirdették, hogy a Galíciából Felső-Magyarországba indított Csász. Kir. katonaság

2 az ennek visszanyomására a szomszéd megyékből Bártfa felé kiindult,

3 de már Budamérig

4 visszavonult honvéd- és nemzetőrökből álló magyar hadsereggel

5 a most említett helység mellett megütközött légyen. Az ágyúlövések mindég sűrűbbek lettek, és délutáni egy órakor a városi hatóság elnökének

6 jelentetett, hogy a magyar hadsereg egész a Kassa hegyig

7 visszavonult, a császári katonaság pedig mindég előre nyomul, melynél fogva az elnök felszólíttatott, hogy az innen eredhető minden veszedelemnek a várostóli elhárítása végett a hatóság részéről a szükséges rendeletek megtétessenek. Melyre elnök azt jegyzé meg, hogy miután a város ma reggel Irányi Dániel* teljhatalmú kormánybiztos által ostrom-állapotba tétetett, a városi hatóság működése e szerint felfliggesztetvén, az e tárgybani rendeletek tétele egyenesen Pulszky Sándor

9 fővezért és nevezett kormánybiztost illeti, kiknek is e részbeni 2 Franz Schlik hadteste december 6-án Galícia felöl, a Duklai-hágón keresztül tört be Magyarországra. A hágón történő átkelése előtt röviddel, kiáltvánnyal fordult „Felső-Magyarország népeihez", melyben megjelölte céljait, mégpedig ezek között szerepelt a béke helyreállítása cs „Kossuth rémétő uralkodásának" felszámolása, ugyanakkor felszólította a lakosságot, hogy tegyék le a fegyvert és ne akadályozzák előrenyomulását. Dér-Hajagos (szerk.) 2002. 41^42.; Zachar 2005. 180-181. 3 Schlik hadteste 7134 gyalogosból, 751 lovasból és 500 tüzérből állt (más forrásban: 27 löveggel volt fclstózcrclve), jelentős része újonc volt, míg a szembenálló magyar sereg Pulszky Sándor ezredes vezetése alatt három frissen felállított honvédzászlóaljban mintegy 9000 fő szolgált, túlnyomórészt azonban hiányosan felszerelt nemzetőrök („a 20. honvédzászlóalj teljes egészében, a 21. honvédzászlóalj hat százada közül 4 csak lándzsával rendelkezett" Bona 1985. 481.), mindössze 15 löveggel, így nem csoda, hogy a hágótól egészen Miskolcig vonult vissza a magyar sereg. Hermann (szerk.) 1996. 223-224. Karsa Ferenc honvéd őrmester visszaemlékezéséből pontos képet kapunk a hiányosságokról: [mjikor deczember 1-én Bártfa felé útnak kellett volna indulnia, csupán két századra való legénységnek volt kellő öltözete, azokat tehát, a kik felruházva voltak két századba osztották, a stiftből, meg a vármegye hajdúitól üsszehordták a puskákat s az egyik századot azzal felfegyverezve, Körmey százados vezérlete alatt deczember l-én Bártfára indították." Karsa 1898. 97-98. A szabadságharc haderejéről, állományáról általánosan vö. Bona Gábor 1998.; Bona 1985. 449-549. 4 Budamér (ma Budimír, Szlovákia) település Kassától 12 kilométerre északkeletre fekszik. Vályi András „tót mezővárosként" (1796), Fényes Elek „tót faluként" említi 709 lakossal (1851). 5 A Bártfa felé indított magyar hadsereg magvát a kassai 20. honvédzászlóalj adta, amely nagyszámú, kiváltképp felszerelésében hiányos, viszonylag frissen toborzott honvédből állt. A 20. honvédzászlóalj történetéről bővebben: Dér 2008. 6 A városi hatóság alatt a városi tanácsot kell érteni, melynek elnöke a polgármester, Dcsscwffy Ferenc gróf. 7 Kassát keletről körülölelő hegyvonulat egyik része, a Vinicná (= Szőlőskert) és HcringcS hegyek közötti, Kassa és Budamér közt félúton elterülő hegy. 8 Irányi Dániel (1822-1892) tevékenyen részt vett a március 15-ci események szervezésében, majd az Igazságügyi Minisztériumban Szalay László vezetése alatt titkáraként tevékenykedett. 1848 júliusától PestLipótváros országgyűlési követe, majd Sáros vármegye kormánybiztosává nevezték ki. A budameri, majd a kassai csatavesztés után lemondott kormánybiztosi tisztségéről, majd követte a Debrecenbe áthelyezett országgyűlést, mint képviselő. 1849 májusában Budapest kormánybiztosa. Szinnyci 1891-1914. V. Irányi Dániel-címszó. 9 Pulszky Sándor (1803-1849) ezredest Kossuth 1848. november 11-én nevezte ki a Nyitra és Trcncsén megyei fegyveres erők főparancsnokává, majd az eperjes-kassai hadmegye, ezzel együtt a FelsőMagyarország védelmére szerveződő hadtest vezetője lett. A budaméri csata után Mészáros Lázár veszi át a felső-tiszai hadtest vezetését, Pulszkyt dandárparancsnoknak nevezik ki. 1849. március 8-tól Debrecen város katonai parancsnoka. Bona 2000. 585. 284