A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Kőmíves Tibor: A budaméri csata leírása Kassa város jegyzőkönyvében, 1848. december 11
rendeletei bevárandók, hogy mindazonáltal azon esetre, ha említett fővezér és kormánybiztos a szükséges rendeleteket megtenni ne talán elmulasztaná, [akkor az] e tárgyban célszerű intézkedések tétettessenek, az elnök rögtön tartandó közgyűlést hirdettetett. Míg az összehívott közgyűlés tagjai a városházán egybegyűltek, az ágyúzás mindég élénkebb lett, és az utcákon álló s átkelő elrémült lakosok nyugtalanul várják a dolog kimenetelét. Három órakor 1 0 az elnöknek bejelentetett, hogy a [magyar sereg a] Kassai hegyen volt pozícióját elhagyni kéntelenítetvén," azt a Csász. Kir. hadsereg foglalta el, mely annak megtörténtével a magyar sereget elszélesztette. Miután a közgyűlés tagjai már is nagy számmal egybegyűltek, és többen ily körülmények közt a városnak feladását sürgették, az elnök polgármester előterjeszté, miszerint miután Irányi Dániel, mint már fent említett, ma reggel 8 órakor a várost ostrom állapotba 12 tevén, Pulszky Sándor alezredes és fővezérrel a [magyar] táborba ment, 1 3 bizton reméltetni lehetett, hogy nevezett fővezér és Konnánybiztos a csata mikénti folyamáról időről időre értesítendik [= értesítendők], minthogy azonban ebbeli kötelességüknek a jelen percig eleget nem tettek, most pedig többen azt jelentik, hogy a magyar hadsereg a csatatért elhagyván a Csász. Kir. hadsereg a Kassai hegyről és Furcsa nevű erdőből 1 4 roppant tömegben a Hernádon túl fekvő városi rétek 1 5 felé indul. Az ily magán tudósításoknak mind az által ezen fontos tárgyban kellő hitelt adni nem lehetne, szükségesnek látja, hogy a hatóság magának a dolog mikénti állásáról c részben biztos tudomást szerezzen, melynek eszközlésérc az előterjesztő polgármester gróf Dessewffy Ferenc 1 6 elnöklete alatt Török 10 Karsa Fcrcnc zsujtai önkéntes visszaemlékezése ellenére is egyetérthetünk a tanácsülcsi jegyzőkönyv írnokával abban, hogy már a délelőtti órákban megkezdődött az ágyúzás, bár Karsa erről nem tesz említést, ugyanakkor emlékei szerint délután egy cs két óra közt vonultak be a császári előőrsök Budamérrc. Karsa 1898. 100.; Karsa 1993.35. Karsa leírása egybeeshet a kassai írnok vagy jegyző észrevételével, miszerint három órakor már hírt kaptak arról, hogy a „magyar hadsereg egész a Kassa hegyig visszavonult". 11 A császáriak erőteljes támadásakor először a honvédség középső és a jobbszárnya kezdett hátrálni, „többnyire Kassára, s részint széjjel a [Furcsa nevezetű] erdőbe. Az ellenség mindenütt nyomában volt a mi futó embereinknek, s csakhamar Kassán termett. En alig néhány perccel előbb menekülhettem meg, podgyászomnak egy részét már meg sem menthetném. Mi történt azután nem tudhatom, azonban hátunk mögött még folyvást álgyúztak, s mint hallám a lovasság is üldözőbe vett." Irányi Dániel Sáros megyei kormánybiztos jelentése az OHB-nak. Miskolc, 1848. december 12. Dér-Hajagos (szerk.) 2002. I. 64. A hátramaradt Comáromy József Abaúj vármegyei alispán (majd 1849-ben főispán és kormánybiztos) néhány tiszttel a Kassától délre fekvő Bárcán érte utol a visszavonuló honvédség csapatait és ő értesítette a visszavonulókat a császári lovasság üldözéséről. Wladistavv Tchorznicki, a lengyel légió lovasságának őrnagya (később ezredese) ekkor visszafordult, hogy feltartóztassa az üldöző császári lovasságot, amely már Bárcánál jár, és igyekszik közrefogni a menekülőket. Tchorznicki sikeresen hajtja végre feladatát, századának katonái, a lengyel gyalogosok sortüzet zúdítanak az üldöző császári katonákra, ráadásul a felázott talaj miatt is lassabban foglalják cl pozíciójukat a császáriak, így a lengyel lovasság gyors felzárkózásának köszönhetően, nagyobb veszteségek nélkül sikerül a magyar tüzérséget cs a honvédség jelentős részét Miskolcra menekíteni. Karsa 1898. 102. 12 A császáriak már hajnal 1 órától készültek a csatára, hajnalban Somosnál vették észre először a császári svalizsérckct a kiküldött őrszemek. Karsa 1898. 98. 13 Irányi Dániel a csata után kétségbe vonta Pulszky Sándor hadvezéri képességeit, ugyanakkor Pulszky elviselhetetlennek tartotta a kormánybiztos beleszólásait a katonai ügyekbe. Mindez híven tükröződik az OHB-nak írt jelentéseikben. Dér-Hajagos (szerk.) 2002. I. 63-64., 74. 14 Kassa városától keletre elterülő Kassa-hegy erdős részének a neve. (Ma a keleti főút mentén elterülő lakótelepet nevezik így.) 15 A Kassa-hegy és a Hernád eredeti medre közt, a várostól keletre elterülő völgy és a város rétjeinek neve. 16 1798-ban született Fintán, Sáros vármegyében. Felesége Csáky Alojzia, Csáky Antal szepesi főispán lánya. 1848-ban Kassa város polgármestere. Több magas rangú honvédtiszt egyetértésével ő bízta meg a fiatal lengyel tüzértisztet, Tcofil Lapinskit a város által felállított ágyúüteg parancsnokságával, melyet a tüzérségi főfelügyelőség is támogatott. Tcofil Lapiiíski visszaemlékezése alapján Dessewffy polgármesternek valamilyen kötődése lehetett a lengyel hadsereghez, beszélte is a lengyel nyelvet, mivel 1848-ban találkozásukkor Dessewffy „1831 óta nem látott lengyel mundért viself'. Kovács 1998. 147.; Lapinski 1996. 870-871. 1848 végen elhagyja Kassát a magyar seregekkel, tisztséget Aranyossy János helyettes polgármester veszi át, majd áprilisban öt választják polgármesternek Dessewffy betegségére hivatkozva. Archív mesta Koüicc (AMK) R/2 285
