A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Csengeri Piroska: A szakáiháti kultúra települései Mezökövesd-Nagy-fertőn és Mezőkövesd-Meleg-oldalban. Előzetes jelentés
A mezőkövesdi leletek között egyedi egy kisméretű, gömbtestű, nyakkal ellátott edény hastöredéke, melyet a közepén bütyökkel hangsúlyozott, körkörös bekarcolt díszítés borít (9. kép 1; S40). Az edényfelületen sárga festés, a vonalakban pedig fehér inkrusztáció nyomai láthatók. Hasonló edénytöredék ismert a Tiszadob- és Raskovcecsoportok határterületén fekvő Zemplínske Kopcany-ból (Siska 1989, Obr. 32, 13 és Tab. 39, 13). Szélesebb nyakú, nagyobb méretű edényen feltűnik Tiszadob-Okenézen (tiszadobi csoport, Kalicz-Makkay 1977, Taf. 171, 1), valamint bomba formájú edényen Edelény-Borsod-Derékegyházán (bükki kultúra, Tompa 1929, XXIX. t. 3) és GaradnaElkerülő út, 2. lelőhelyen (korai bükki kultúra, SÍ91 temetkezés, a szerző ásatása, 2003, közöletlen). Szintén ritka díszítés fedi egy félgömb alakú, pirosas színű, fényezett felületű tál peremtöredékét: a Meleg-oldal lelőhelynél már részletezett „lépcsőmotívum", és függőleges beszurkálásokból álló minta (9. kép 2; Szá: legalább 17 cm, S42). Különlegesnek mondható egy kisméretű, gömbszelet alakú tál, mely négy hegyes bütyöklábon áll (9. kép 3; SÍ34; Szá: 12 cm; M: 3,2 cm, lábakkal együtt 4,3 cm). Hasonló edényt a szakáiháti kultúrából még nem közöltek. 1 3 Ugyancsak egyedi az SÍ 14 objektum már említett, viszonylag durva anyagú, kisméretű, kissé behúzott peremű, négyszögletes szájú, díszítetlen tálkája. Több objektumból is előkerültek egy olyan edénytípus darabjai, melyet eddig nem írtak le a kultúra leletanyagából. A töredékek sötét színű, fényezett felületű, nyakkal ellátott, nyomottgömbös testű, vagy éles hasvonalú edényekből származnak, melyek hasán hosszú, hegyes, esetleg gömb alakú bütykök helyezkednek el (7. kép 2; S40, S44: hasának átmérője; 22 cm, S53, S77). Egy ilyen darabnál a nyakhajlatban is található bütyökdísz (S40), egy másik edény belsejét pedig vörös festés borítja (S40). A típus miniatűr változatban is megjelenik (S40, a két töredék közül az egyiknél a nyakhajlatban is bütyökkel, S42, S44). A szakáiháti lelőhelyekről említett, Vinca-importnak tartott, kettős kúpos testű, éles, vagy legömbölyített hasvonalú edények (pl. G. Szénászky 1979, 68 5. kép 5), melyek Sopot-Vinca hatásra a szomszédos zselizi kultúra késői fázisában is megjelennek (Pavúk 1969, 290; SOÓS 1982, 18) általában nyak nélküliek, és nem hasonlítanak a Mezőkövesden előkerült fonnához. A nagy-fertői darabok leginkább az AVK 2-3 időszakok, valamint a tiszadobi csoport magas nyakú palackjaira emlékeztetnek (KaliczMakkay 1977, 31 és Taf. 170, 12; 39 és Taf. 172, 3), bár azoktól eltérően díszítetlenek. Idegen kerámiatöredékek igen kis számban vannak jelen a lelőhely anyagában. A bükki kultúrához köthetjük egy négy mezőre osztott bükki stílussal díszített bomba formájú edény töredékét, melyen a látható mezőt rácsmintával töltötték ki (7. kép 1; S40), valamint egy másik darabot, melyen rácsmintával kitöltött díszítő háromszög részlete figyelhető meg (S40). A mezőkre osztott díszítőstílusok használatát J. Lichardus a Bükk AB (tj2 stílus, Lichardus 1974, 88), valamint a Bükk B és C időszakokra (el, Lichardus 1974, 90, 93) tartotta jellemzőnek. Két újabb töredék ritkásan elhelyezett, kevés párhuzamos vonalból álló díszítése (S40) a korai bükki időszakra utalhat. Az S50 objektumból 4 bükki kerámiatöredék is előkerült, melyek valószínűleg egy edényből szánnaznak. A rácsmintával kitöltött díszítő háromszögek, és a feltehetően vonalkázott futó vagy fekvő S-mintából álló díszítésrészlet „amfora" típusú, fehér inkrusztációjú edényből származhat. A darab minden bizonnyal bükki készítmény, a díszítés azonban szakáiháti hatásra 13 Baltonya-Vidpartról ismert egy négylábú, spirálisokkal díszített pohár, melynek kialakítása Vinea hatású (G. Szénászky 1979. 68 és 5. kép 11). 21
