A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása

imádság, olvasás, elmélkedés és kétkezi munka töltötte ki. Magasabb tanulmányokra és lelkipásztori feladatokra nem törekedtek. Egyszerű, egyhajós 20-32 méter hosszú templomaik a nyolcszög három oldalával zárultak. A konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Birtokaikat igazoló okleveleikről 1520 táján Gyöngyösi Gergely generális perjel jegyzéket (Inventárium)

4 készített, 1540 előtt pedig a Vitae fratrumban megírta rendje történetét.

5 A pálosok további története már tényleg meghaladja az előadás kereteit, ezért csak néhány összegező mondatban térünk ki rá. A török hódoltsági időszak a rendet is meggyengítette, de a 18. század folyamán újrarendezték soraikat, és a magyar kultúrhistóriában is számon tartott egyéniségeket találunk soraikban, mint Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek. 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, ezután másfél évszázadig szinte megszűntnek tekinthetjük a rendet. 1934-ben néhány pálos hazatelepült, de a második világháború után, 1950-ben az ateista hatalom megint lehetetlenné tette magyarországi működésüket. 1990 után négy kolostorban, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszállásán működik a rend. A nagyvilágban (USA, Dél-Afrika, Kamerun, Belgium, Ukrajna, Fehér-Oroszország, Horvátország, Szlovákia és Lengyelország) 54 rendházban kb. 400 szerzetes él. A remeteségre, a világtól való elvonulásra a Tokaji-hegység - melynek, mint tudjuk, nagyobb része Abaújban terül el - ideális helyszínt biztosított. Nem véletlen ezért, hogy térségünkben, már a rend kezdeti bontakozásának idején megjelennek az első pálosok. A kétségkívül legismertebb és egyben legkutatottabb abaúji pálos kolostor a gönci Szűz Mária vagy Boldogasszony kolostor, melynek romjait a várostól 4 km-re, a Dobogó-hegy déli oldalán még ma is láthatjuk. Alapításának dátuma ismeretlen, első említése 1371-ből való, amikor Nagy Lajos király engedélyezte a szerzeteseknek, hogy malmot építsenek Gönc felett, ahol leginkább szeretnék, tekintet nélkül a Gunch-i király népek ellentmondására. 1384-ben a fent nevezett engedélyt Mária királyné megerősítette. 1389-ben, 1406-ban, 1419-ben Zsigmond király, Erzsébet és Mária királynék a gönci kolostort felmentették a hegyvám és a borkilenced fizetése alól. 1429-ben Miklós püspök felszentelte a kolostor szentélyét, főoltárát illetve a Mária oltárt, és búcsúengedélyt adott a gönci pálosoknak. 1438-ban Kuprecz György a kolostorra hagyta Telkibánya területén a Csecses dűlőben a Cetnitz nevű földjét. 1446-ban Pelsőci Bebek Imre a remetéknek adta saját részét a Bányapatakán lévő gönci malomból, mely adományt fia, László is megismételt. 1450-ben a jászói premontrei hiteleshely és konvent beiktatta a pálosokat az 1371-ben felépíteni engedélyezett malom birtokjogába, melynek helyéül - a király felhatalmazását bírva - egykor Gönc fölött Zsujtát választották. Ugyanebben az évben további két malom birtokába iktatták be a monostort. 1457-ben Paczai Fülöp, Zsigmond király 1419. évi rendelkezése alapján, elengedi a pálosoknak a szőlőik után neki járó borkilencedet és hegyvámot. 1464-ben János moldvai vajda megáldotta a Szűz Mária templomot hét oltárával együtt. 1513-ban Fráter István generális perjel bérbe adta a gönci kolostor Bányapatakán lévő puszta malmát. 1540-ben a szerzetesek már igen szegények, 1541 -ben egy oklevél már desolatumkéní (puszta hely) emlegeti a Szűz Mária kolostort.

6 4 A pálos rend okleveleiről készített Inventárium az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kézirattárában azAa 115. jelzet alatt található. 5 Uo. Gyöngyösi művének teljes címe: Vitae Fratrum Ercmitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Ercmitac. Kiadja: Horvay 1988. 6 Iványi 1988. 20.; Szalipszki é. n. (2002.) 130.