A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása

A gönci Boldogasszony pálos kolostorra vonatkozó vázlatos történeti-kronologikus ismertetés legtöbb adata Bandi Zsuzsa: Az Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei (regeszták) című munkájából valók.

7 Ezzel már el is érkeztünk az előadás címben jelzett fő tárgyához, az abaúji pálos kolostorokra vonatkozó újabb kutatások ismertetéséhez. Bízvást állíthatjuk, hogy Bandi Zsuzsa regesztája az azt követő kutatásoknak is - a hivatkozások tanúsága szerint - alapvető bázisát jelentette. Amilyen alapvető Bandi Zsuzsa regesztája köztörténeti tekintetben, ugyanilyen jelentős építészettörténeti vonatkozásban Guzsik Ferenc-Fehérváry Rudolf: A pálos rend építészeti emlékei a középkori Magyarországon* című, majd később egyedül Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon

9 című munka. Egy évvel Bandi Zsuzsa regesztájának megjelenése után látott napvilágot Joó Tibor tollából a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei XLII. kötetében (Miskolc, 1986.) A Gönc melletti pálos kolostorok™ című tanulmány, amely egyebek közt felhívja a figyelmet arra, hogy Gönc mellett nemcsak egy, az eddig ismertetett Szűz Mária kolostor, hanem a Gönchöz, Göncruszkához és Hejcéhez szinte azonos távolságra lévő Szent Katalin pálos kolostor is létezett. Ha már Joó Tibor neve fölmerült, bár nem tartozik előadásunk tárgyához, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ugyanő írt alapos tanulmányt még 1972-ben Adalékok a sátoraljaújhelyi pálos-piarista templom történetéhez" a címmel miskolci Herman Ottó Múzeum Evkönyvének XI. kötetében. A gönci Szűz Mária kolostor építészettörténetére vonatkozólag kétségkívül Pusztai Tamás régészeti feltárásai hozták a legtöbb eredményt. Ennek a tevékenységnek az első, publikációban is tapintható eredménye a Bodó Balázzsal közösen jegyzett Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

1 című, a miskolci Herman Ottó Múzeum Evkönyvének XLIII. kötetében megjelent tanulmány (Miskolc, 2004.). A két szerző munkamegosztását egy lábjegyzet tudatja az olvasóval: „A torony kutatás előtti állapotának leírása Bodó Balázs, a régészeti feltárás Pusztai Tamás munkája."

13 A tanulmányból megtudjuk, hogy 2004-ben négy, a toronyhoz közeli területen végeztek feltárásokat a következő régészeti szelvényekben: az egykori sekrestye területe; a sekrestye és a szentély közötti lépcsőház; a torony alsó szintje, északi árkád; a torony alsó szintje nyugati árkád. A szerzőpáros (nyilván Pusztai Tamás) vitába száll Guzsik Tamás azon elméletével, hogy a gönci kolostorba „... idővel az ispotályfunkció beköltözött volna."

14 Pusztai Tamás ugyancsak meggyőző érvekkel vitatja Guzsik Tamásnak azt a feltevését, hogy a korabeli források összekeverték volna a göncruszkai - általunk is már korábban említett - Szent Katalin kolostort, illetve a telkibányai Szent Katalin ispotályt. Számunkra is evidensnek tűnik, hogy csak a ruszkai Szent Katalin kolostorra vonatkozhat a Gönc melletti helyhatározói jelző, hiszen a telkibányai építmény közvetlenül a középkori település peremén helyezkedik el. Pusztai Tamás 2005-ben is folytatta a gönci pálos kolostor régészeti feltárását, immár a templomhajó és a szentély közepén húzott kutatóárokkal, a déli kolostorszárny és 7 Bandi 1985. 8 Guzsik-Fchcrváry 1980. 9 Guzsik 2003. 10 Joó 1986.48-58. 11 Joó 1972. 145-187. 12 Bodó-Pusztai 2004. 321-347. 13 Bodó-Pusztai 2004. 321. 14 Bodó-Pusztai 2004. 333.