A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése
értékük vagy gazdasági hasznosságuk miatt kiemelkedő jelentőségűek, hanem sokkal inkább egyediségük, eredetiségük, pótolhatatlanságuk, és többségében művészeti értékük miatt. Ebből a fogalomból az is következik, hogy a kulturális örökség tárgya többnyire valamilyen műalkotás. A kulturális örökség fogalmába tartozó ingó és ingatlan elemek értékük meghatározása szempontjából speciális dolgoknak minősülnek. Különlegességük abban áll, hogy kettős jelleggel bírnak: egyrészt közkincsnek minősülnek, másrészt a tulajdonjog tárgyát képező, használható dolgoknak. Ebből következik, hogy az úgynevezett piaci értéken túl számos más értékforma jellemzi őket. Ezek közül kiemelkedő az úgynevezett eszmei érték, amely a történeti, művészeti, morális értékek sajátos ötvözetét fejezi ki, hiszen a kulturális örökség fogalmába tartozó javaknak a társadalom jelentőséget tulajdonít, amelyet a védelem jogintézményével fejez ki. Az eszmei érték tehát a közérdek megjelenési formája, hangsúlyozza a közkincs jelleget, valamint kifejezi a társadalom megbecsülését. Az eszmei érték fogalmának meghatározásáról és annak mibenlétéről a már hivatkozott Kövtv. 7. § 10. pontja tesz röviden említést, a „kiemelkedő jelentőségű" fordulatot használva. Fölmerülhet a kérdés, hogy vajon melyek azok a paraméterek, értékmérők, amiben e „kiemelkedő jelentőség" megmutatkozhat, és egyben a védettség alapját képezheti. Elsőként megmutatkozhat az említett jelentőség a védendő emlék korában. Az emlék kora, mint értékkategória az úgynevezett emlék-érték szférájába tartozik, amely immateriális értéket képvisel. Az emlék-értékhez tartozónak minősül a társadalmi érték is. Példaként említhető, hogy egy épület műemlékké nyilvánításához elegendő, ha a védetté nyilvánítási eljárás során bebizonyosodik, hogy az emlék lényeges részei 1875 előtt épültek, ez alól egyedül a sírkövek és síremlékek képeznek kivételt, amelyeknél e feltétel 1830-ig érvényesül automatikusan. 5 A társadalmi érték a társadalom értékítéletét tükrözi, itt kerülhet értékelésre az emlék kultúrtörténetben elfoglalt helye, az építtető történelmi szerepe, az építész kvalitása, valamint a tervezés folyamata. 6 Ugyanakkor a társadalmi érték kifejezést és annak tartamát nem szabad összemosni egy újabb értékkategóriával, amely a védendő érték létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban rejlik. E kategóriát is a műemlékvédelemből vett példával lehetne leginkább érzékeltetni: a műemlékké nyilvánításhoz elegendő, ha egy emlék 1867 és 1956 között például oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, kereskedelmi stb. céllal épült és eredeti állapotát ma is őrzi. Az előzőekben elemzett emlék-érték szféráján kívül említést érdemel az úgynevezett mai érték szférája is, amely az emlék materiális természetéhez kötődő eszmei értéket képvisel. A mai érték egyik megjelenési formája az úgynevezett ritkaság érték, amely az emlék egyediségét jelenti. Az egyediség alapvetően három forrásból fakadhat: elsősorban abból a tényből, hogy az alkotás művészeti értéke különleges, mással nem pótolható 7 , másodsorban abból is eredeztethető, hogy a műemlékjegyzékben kevésbé reprezentált művészettörténeti személyiség alkotása. Harmadsorban azzal is magyarázható, hogy az emlék típusa, használata a keletkezés korában ritkaságnak számított. A mai érték szféráján belül helyezhető el a művészeti érték is, amelynek megítélését egy adott kor szemléletében kell kezelni, hiszen ennek megítélése a mindenkori művészeti felfogás függvénye. 5 Lásd erről részletesen Győr 2005. december IX. évfolyam 12. szám 11. 6 Lásd erről részletesen: Hajós 2008. július-augusztus XII. évfolyam 7-8. szám 3-5. 7 Például azért, mert alkotójának vagy egy adott kornak a főműve.
