A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése
Hangsúlyozni kell, hogy az ismertetett értékkategóriáknak, „szempontrendszereknek" való megfelelés nem eredményezi automatikusan a védetté nyilvánítást, de az eljárás során vezérfonalként szolgálhat. Nem szükséges ugyanakkor, hogy az emlék minden szempontnak megfeleljen, elegendő, ha az egyik értéket képviseli. A kulturális javak tárgyköreinek meghatározása A kulturális örökség elemeinek harmadik nagy területe a kulturális javak kategóriája. A hazai jogszabályok mellett mára számos nemzetközi szerződés született e témakörben, így a szabályrendszer sokrétűsége azt eredményezte, hogy nem tekinthető egységesnek a témát érintő jogszabályok fogalomhasználata. Erre tekintettel indokolt annak elemzése, hogy az itt tárgyalt szabályrendszer pontosan mely tárgykörre alkalmazandó, hiszen ezáltal is biztosítható a hatékony védelem megvalósulása. A hatályos Kövtv. - mint kerettörvény - tágan fogalmazza meg a kulturális javak tárgykörét: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. 8 A fogalommagyarázatot pozitív, valamint negatív megközelítés alapján is indokolt megtenni. Előző, tehát a pozitív oldal arra ad választ, hogy pontosan mely tárgyak minősülnek kulturális javaknak, a negatív nézőpont pedig igyekszik kizárni bizonyos tárgyakat e körből. A már említett, a Kövtv. által használt fogalom alapján, a kulturális javakon belül két kategória különíthető el. Az egyik az úgynevezett kulturális tárgyak köre, amely az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emléke és egyéb bizonyítékait foglalja magába, az ingatlanok kivételével. A második nagy kategóriát pedig az úgynevezett művészeti alkotások képezik. 9 A Kövtv. által tágan meghatározott kulturális tárgyak fogalmán belül a hatályos európai uniós jogszabályok további kategóriákat különböztetnek meg. A Tanács által a kulturális javak kiviteléről szóló, 1992. december 9-én megalkotott, 3911/92/EGK rendelet 1. cikke 14 kategóriát nevesít, amelyekbe besorolja a kulturális tárgyakat. E jogszabályt a 116/2009 EK rendelet módosította, amely 15 kategóriát nevesít. 10 A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK Irányelv 1. cikk 1. pontja további két kategóriával egészíti ki a fentieket, nevezetesen a közgyűjtemények leltárában szereplő, valamint az egyházi intézmények leltárában szereplő tárgyakkal. Fölmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a Kövtv. által használt „történelmi, régészeti értéket képviselő nemzeti érték" kulcsfontosságú paramétereknek történő megfelelés megállapítása kinek a hatáskörébe tartozik? A Római Szerződés 30. cikke alapján „a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek fogalmába tartozó tárgyak körének megállapítása tagállami hatáskör." Erre nézve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgy felügyeleti Irodájától, múzeumoktól, könyvtáraktól vagy levéltáraktól kérhető állásfoglalás. 8 Kövtv. 7. § 4. pont. 9 Lásd erről részletesebben: Csehi 2008. 153-185. 10 116/2009 EK rendelet a kulturális javak kiviteléről HL/L 39., 2. 10., 1-7.
