A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGI SZABÁLYOZÁS ÉRTÉKELÉSE SZABÓ ANNAMÁRIA ESZTER Bevezetés A modern társadalmakban nem kizárólag intézményrendszer létrehozásával járultak hozzá a közös kulturális örökség védelméhez, hanem azzal is, hogy speciális jogi szabályozást alkottak a terület vonatkozásában. Hazánkban az Európai Unió jelentős joganyaga, valamint a nemzetközi egyezmények mellett saját nemzeti szabályozás is létezik. A kulturális örökség fogalma úgy határozható meg, mint olyan ingó, valamint ingatlan dolog, amelynek alapkritériuma, hogy történeti, művészeti, etikai vagy esztétikai értékkel bírjon. Egyszersmind e kritériumok különböztetik meg a világban fellelhető egyéb ingatlantól, valamint ingó használati tárgytól a kulturális örökség fogalmi körébe tartozó értékeket. A fogalom meghatározásához a hatályos, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény (a továbbiakban: Kövtv.

) által használt és bevezetett fogalmak szolgálnak alapul. A Kövtv. megalkotásával úgynevezett integrált örökségvédelem jött létre hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a kulturális örökség fogalom valójában három ágazatot, fogalmi kört foglal magába, nevezetesen a műemlékek, a régészeti örökség, valamint a kulturális javak elemeit. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a kulturális örökség gyűjtőfogalom. E fogalmi körök mibenlétét a Kövtv. a következőképpen határozza meg. A műemlék olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

1 Műemléki értéknek minősül minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

2 Kulturális javaknak nevezzük az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékeit és egyéb bizonyítékait - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotásokat.

3 Régészeti örökség az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.

4 A kulturális örökség - mint fentebb láthatjuk - meglehetősen tág kategória, különböző jellegű ingó és ingatlan javakat foglal magába, így fogalma nehezen határozható meg. Olyan ingó és ingatlan javak összességét jelenti, amelyek nem elsősorban használati 1 Kövtv. 7. § 8. pont. 2 Kövtv. 7. § 10. pont. 3 Kövtv. 7. § 4. pont. 4 Kövtv. 7. § 22. pont.