A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Szalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása
az északi hajófal kutatásával. A régészeti feltárásról szóló tanulmányában 15 igen alapos és részletes ismertetést ad működésének minden mozzanatáról, s végül - mintegy összefoglalásként - a feltárás tapasztalatait az írott történeti forrásokkal is egyeztetve meghatározza a kolostor vizsgált épületrészeinek építési periódusait. (Pusztai Tamás: A gönci pálos kolostor 2005. évi régészeti kutatása. In: A Herman Ottó Múzeum Evkönyve. XLV. Miskolc, 2006. 139-157.) Pusztai Tamás munkássága vezethet el bennünket Abaúj másik jelentős, pálos vonatkozású emlékéhez, a telkibányai (alexandriai) Szent Katalin ispotályhoz. Nem véletlenül fogalmaztunk úgy, hogy „pálos vonatkozású", hiszen a telkibányai ispotály és a hozzákapcsolódó kápolna nem a világtól elvonuló, elmélkedő, imádságos pálos barátok építménye, hanem egy - a középkorban - városias település nyomorultakat, elaggottakat ellátó, istápoló szociális intézménye. A prosperáló bányaváros támasztott igényt a létesítésére, és teremtett erőt a fenntartására. Természetesen biztosították az ott lakók kegyéletének gyakorlását is, de az elsődleges mégiscsak a „szociális" jelleg volt. A pálosok, mégpedig a gönci Szűz Mária kolostor pálos rendi barátai mindössze 1450-ben kerülnek Telkibányával, a telkibányai Szent Katalin ispotállyal kapcsolatba. Ekkor „Az egri káptalan előtt Scyna-i Kerek László fia, Mátyás pap az egri egyházmegyéből a Thelkibanya mezőváros szélén épült Szent Katalin egyházat, amelyet néhai Kwper György és fivére Konth, Thelkibanya-i polgárok Mihály egri püspök és I. Lajos király jóváhagyásával építettek és javadalmaztak a betegek és szegények ispotályaként, minthogy a kegyurak gondatlanságából tönkrement, a Cheches pusztával és a Wagner nevű szőlővel, s a szőlőtől lejjebb a völgyen fekvő réttel, valamint a völgy végében, az Ochawa folyón (ma Osva-patak - Sz. P.) lévő malommal, a Thelkibanya területén lévő összes tartozékokkal, úgy, ahogy mindezt a Szent Katalin egyház kegyuraságával együtt az alapítók örököse Kwper György végrendeletileg Mátyás papra hagyta, a pálosok Gench mezőváros közelében lévő Szűz Mária kolostorára ruházza át a kegyurasággal együtt olyan kikötéssel, hogy a kolostor szerzetesei mind az alapítók, mind Mátyás pap és szülei lelki üdvösségéért hetente a Szent Katalin egyházban két misét kell mondaniok, ha pedig ott ezt nem tudnák elvégezni, akkor a Szűz Mária kolostorban. Ezen felül 4 évenként megemlékezést kell tartaniok a vigiliákkal együtt és egy köböl gabonát ki kell osszanak a szegények között." 16 Az ily módon a telkibányai Szent Katalin ispotály és egyház kegyuraságához jutott gönci pálos barátok azonban, a kontraktusnak megfelelően nemcsak szolgáltak, hanem az építményt is bizonyos fokig a maguk ízléséhez igazították. Kényszerítette az építkezésre a kegyúri joggal felruházott pálosokat a telkibányai ispotály 15. század első felében történt részleges pusztulása is. Ennek nyomait, amint a korábbi építési periódusokat, valamint a pálosoknak tudható kiegészítéseket Pusztai Tamás 1997-98. évi régészeti ásatásai tisztázták. A feltárás részletes dokumentálását ismerhetjük meg Pusztai Tamás Előzetes jelentés a telkibányai Szent Katalin ispotály 1997-98. évi feltárásáról 11 című tanulmányából. A 2004-ben megjelent írásában 18 pedig a feltárásból levonható lényegesebb következtetéseit tette közzé. Az írott források nem szólnak a pálosok telkibányai építkezéséről, de a régészeti feltárás alapján Pusztai megállapítja, hogy a pálosok „A templom számukra 15 Pusztai 2006. 16 Bandi 1985.590-591. 17 Pusztai 2000. 18 Pusztai 2004.
