A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Daróczi-Szabó Márta: Garadna-elkerülő út 1. lelőhely (Garadna-Kovács tanya) germán állatcsontjainak vizsgálata

A csontok alapján 11 hím példányt tudtam elkülöníteni. Noha a vázak többsége kifejlett egyedtől származott, két esetben még embrionális korú csontokra is bukkantam. A vázak többsége hulladékgödörből került elő, a jobb oldalára fektetve. Ezek esetében, ha sem a melléklet, sem a váz nem utal kultikus áldozatra, nincs okunk szakrális temetkezésre gondolni. Ez sokkal inkább feltételezhető annál az ebnél, amelynek csak a koponyája került elő egy kemence DNy-i sarkából az S284-es objektumból (1. kép). Az S236-OS objektumból előkerült egyed szokatlan testhelyzete (az eb a hátán feküdt kinyújtott mellső, de felhúzott hátsó végtagjait széttárva, fejét oldalra billentve) szintén elgondolkodtató, a különös póz akár az állat erőszakos halálára is utalhat (2. kép). Az előkerült koponyák közepes, esetenként nagytestű kutyáktól származtak, a kisméretű (öl)ebek teljesen hiányoztak közülük. Az őrző-védő vagy juhászkutya szerepen kívül akár vadászkutyaként is használhatták volna őket, de a vadállatcsontok csekély aránya arra utal, hogy a vadászat fontossága elhanyagolható volt a település életében. (L. később.) 2. kép: Kutyaváz az S236-OS objektumból 1. kép. Magányos kutyakoponya az S284-es objektum kemencéjéből