A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

9. kép. Csehországi Boldog Agnes az ispotályban, oltárkép (1482) Národní galerie, Prága. Attalis-Národní galerie v Praze képeslapja alapján vérségi, valamint lelki rokonát, a 13. századtól szentként tisztelt közép-európai királylányt, a prágai kolostor apátnöjét ábrázolja egy ispotályban, betegápolás közben, fején hercegi koronával (9. kép).

68 A betegek ápolása, sokszor az undort keltöké is, mindhárom (egymással szoros rokoni kapcsolatban állt) női szent cselekedetei között központi helyet foglalt el, Hedvigről írja a Nádor-kódex: valahol jár vala, vala akar városba, akar faluba, mindenütt beteget és kórt kérdez vala, legottan mint hallja vala, szeretetöst meglátogatta vala.

69 Az arnótfalvi oltárképen Mária nem tűnik ki kísérői köréből, trónusa magas, ezért feje egy vonalba esik a két másik alakéval, viselete az Erzsébetéhez hasonlóan gazdag, fejedelmi. Feltűnő a Mária szüziességét kifejező hosszan leomló hullámos haj és a két, így is mondhatjuk, „asszonyszent" viseletének ellentéte. Három asszony, három életkor, az életszentség három különböző megnyilvánulása. Szűz Mária a hajadonságot, szüziességét és a Krisztus iránti mély szeretetet, Erzsébet a fiatalasszonyi életkort és státust, a szegények iránti bőkezűséget, alázatot, a világi asszonyok életszentségét, Hedvig pedig az idős kort, az egyház iránti elkötelezettséget és a szerzetesi éthoszt képviseli. A két asszony, unokahúg és nagynénje életkora a valóságban is hasonlóan tért el, igaz, Erzsébet fiatalon 68 Prágai (Cseh) Szent Ágnes beteget ápol az ispotályban. Táblakép, Prága(?), 1482. Národní galerie v Praze. Sbirka starcho umeni. 69 EK Nádor-kódex f. 260.