A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

cse lett volna. Megmutatta nekem, de szavamat vette, hogy senkinek nem szólok. Nem is szóltam sok-sok éven át. Aztán jött 1956 októbere, a forradalom, Pisti disszidált. Biztosan elvitte a kardot is magával.

94 23. A Serényi család egyes tagjainak negatív megítélése a) Alajos, a népnyúzó A Serényiekröl szóló helyi ismeretterjesztő írásokban többször előfordul, hogy László (1818-1893) és Béla (1866-1919) jótéteményeit dicsérve, mintegy ezek ellenpólusaként Alajost említik, akit „népnyúzó" jelzővel illetnek. Hogy ezt a jelzőt konkrétan mivel érdemelte ki, erre senki nem tudja a választ. De valójában arra sem, hogy ki is volt Alajos, mert leginkább László apjának gondolják. Alajos (1812-1893) valójában nem apja, hanem testvérbátyja volt Lászlónak. Apjuk, Nepomuki János (1776-1854) unokája volt a két családi ágat egyesítő Amandnak (1715-1770) és Erzsébetnek (1727-1809), s mint tudjuk, házasságuk révén az ő kezükben összpontosult a teljes Serényi-vagyon. Házasságukból több fiú is született, de József (1748-1805) volt az egyedüli, aki a családfa továbbvivője lett. Neki ugyan szintén több fia volt, de a családfa csak Nepomuki János révén folytatódott. Tehát ő volt a mesés gazdagságú Serényi-birtokok egyedüli férfiörököse. Ám hogy valójában is azok birtokosává váljék, ki kellett elégítenie a leányági örökösöket. Ez az osztozkodás több évtizedig eltartott. Amíg ez lezajlott, Putnok és a többi magyarországi birtok közös igazgatás alatt állt.

95 Ez idő alatt a család egyetlen tagja sem telepedett meg véglegesen Putnokon, de néhány éven át Alajos igazgatta a putnoki uradalmat. Erről több putnoki keltezésű levele,

96 és putnoki anyakönyvi bejegyzések tanúskodnak. Az ő nevéhez kötődik a putnoki kastély építése is.

97 b) Pápai átok A putnokiak emlékezete szerint Lászlót (1815-1893) pápai átok sújtotta, mégpedig azért, mert jobbágyait vasárnap is dolgoztatta, nem engedélyezte nekik a szabad napot, az Úr napjának megszentelését. A hagyomány szerint a büntetés azzal járt, hogy Lászlónak bilincset kellett viselnie. Ezért kezén és lábán élete végéig arany bilincset viselt. Ez olyan volt, mint egy karperec, melyek ruhája alatt aranylánccal össze voltak kötve. Ezzel is temették el, de mivel a családi kriptakápolnát a háború után többször is feldúlták és kifosztották, ma ez a bilincs már nincs meg.

98 A népi emlékezetben másutt is előfordul, hogy pápai átokról van tudomása. Ilyen például az Abaúj megyei Szepsi esete is, mely szerint Szepsi lakóinak határvitája volt a szomszédos jászói premontrei apátsággal, nem fogadták el az egyházi határozatot, mely szerint a vitatott földterület nem őket, hanem a premontreieket illeti. Azt továbbra is sajátjuknak tekintették, sajátjukként használták. Ezért Szepsi lakosságát pápai átokkal sújtották, mely - állítják a szepsiek - napjainkig nincs megsemmisítve. 94 Cserhalmi Margit (sz. 1921) adatközlése. 95 Balcárck, Pavel 1988b. 96 G77. 97 Rorovszky (szcrk.) 1903. 82. 98 Antal László (sz. 1926) és Cserhalmi Margit (sz. 1921) adatközlése.