A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Bodnár Mónika: Serényiek a népi emlékezetben régen és ma (Történetek és azok történeti, kultúrtörténeti háttere)

De a történelem is számos pápai átkot ismer, emleget. Ilyen például IV. Henrik német-római császár esete VII. Gergely pápával, és az ehhez a történethez kötődő Canossajárás. A köztudat ma is kanosszajárásként ismeri a hosszas megalázkodást, bocsánatért való esdeklést. A reformáció egyik legismertebb harcosa, Luther sem kerülte el a pápai átkot. És még sorolhatnánk tovább. De e helyett zárjuk le a történetet azzal a megállapítással, hogy a fent lejegyzett putnoki hagyománynak semmiféle történelmi háttere, dokumentuma nem ismert, csak maga a történet maradt fenn. c) A mályinkai erdész története Egy nyugdíjas erdőmérnök mesélte a következő történetet: Amikor fiatal erdészként idekerültem, akkoriban mesélte egy öreg mályinkai kollégám azt a történetet, mely a Serényiek erdészéről szól. Volt a Serényieknek egy szép erdészházuk a mályinkai erdőben, amiben az erdész lakott a családjával. Egyszer a grófi úrnak valami közölnivalója volt az erdésszel. Elkocsizott az erdészház fielé. Meglátta az erdész feleségét, szólt neki, hogy hívja ki az urát, beszélni akar vele. Az asszony bement a házba, s azzal jött vissza, hogy mindjárt jön az ura, csak befejezi a borotválkozást. A gróf méregbe gurult és beüzent az erdészének, hogy a borotválkozásnak vége, ki van n'ígva." d) Kényszermunka a grófi birtokon 1943 vagy 1944 tavaszán, amikor a rossz időjárás miatt a tavaszi mezőgazdasági munkákkal mindenki el volt maradva, a kisgazdák vetőmaggal felkészülve siettek volna a földekre, megjelent két kakastollas csendőr, hogy pakolják le a saját vetőmagot, és azonnal induljanak a Serényi-birtokra szántani. Mivel a magyar csendőrök tökéletes verőlegények voltak, senki nem mert tiltakozni. Valami csekély összeget adtak is munkabér címén, de ez nem vigasztalta azokat, akiknek a saját munkájuk elmaradt. Tehát ilyen nagy volt a hatalmuk, még azokkal szemben is, akik nem voltak az ő alkalmazottaik. Én akkor még gyerek voltam, nem emlékszem pontosan, hogy hová kellett menni dolgozni, de úgy gondolom, hogy a putnoki Serényi birtokon történt, mivel Bánrévén szervezettebben gazdálkodtak}

00 IRODALOM BALOGH Béla 1894 Putnok mezőváros múltja s újabb kora 1881-ig. Gömöri Ev. Ref. Egyházmegye Lelkészi Értekezlete. Rimaszombat, 1894. 256 p. + 2 térkép BÁRTH János 1990 A katolikus magyarság vallásos életének néprajza. In: Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 331-424. BODNÁR Mónika 2001 (2002) Putnok és a Serényiek. In: Putnok monográfiája. Szerk.: Bodnár Mónika. Putnok, 192-214. 99 Ráczi Győző (1935-2008) adatközlése. 100 Bodon Gabriella (sz. 1931) adatközlése.