A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben
ugyan a kezdetektől Keresztelő Szent János volt, akinek fejereklyéjét a boroszlói székesegyházban őrizték, a pápai bulla azonban, amellyel IV. Kelemen 1267-ben Hedviget szentté avatta, már ,j°olonorum patrona"-ként említi, s ezzel párhuzamosan Szilézia égi védelmezője is lett. Gyorsan terjedő kultusza a 15. században a török veszély miatt erősödött fel, s a török elleni küzdelem pátrónájaként is tisztelték, ugyanakkor a házaspárok, családok és özvegyek védőszentje is. 32 Szapolyai István felesége, Hedvig (Teschen, 1467/1469 k. 33 - Trencsén vára, 1521. ápr. 6.) a Német-Római Birodalom fejedelmének, a tescheni hercegnek egyetlen lányaként nőtt fel a hercegség központjában, Teschen városában és várában. Ősei, a sziléziai Piastokhoz tartozó tescheni hercegek a város dominikánus kolostorának templomába temetkeztek. Teschen Szilézia önálló, a cseh király mint választófejedelem hübéréhez tartozó kicsiny részfejedelemsége volt, az egyházi igazgatásban pedig a lengyelországi gnieznoi érsek joghatósága alatt álló boroszlói püspökséghez tartozott. A boroszlói egyházmegye négy főesperessége közül a 12 esperességből álló oppelni (opolei) archidiakonátus egyik esperességét alkotta, a 15. században 50 plébániatemplommal. 34 Bár a tescheni hercegségben és esperességben távolról sem volt olyan kivételes tisztelete a 13. században Boroszlóban és a trebnitzi (trzebnicai) kolostorban élt Szent Hedvignek, mint a boroszlói főesperesség vallásgyakorlatában, Tescheni Hedvig keresztneve árulkodik a szentnek az apró hercegség udvarában ápolt kultuszáról. Teschenben a várkápolna, az egykori kora középkori plébánia, a Szent Miklóstemplom volt, Teschen későbbi plébániatemplomát Mária Magdolna tiszteletére emelték, amelyben számos oltáralapítvány volt a középkor végén, így Krisztus Teste, Anna, András, Dorottya, Margit, Péter-Pál, Miklós, Márton, Szaniszló, Mindenszentek, Borbála, a Tizenegyezer Szűz, Félix. A városi ispotályban a Szentháromság-kápolnában Szent György-oltárt állítottak, majd a dominikánusok után 1470 körül a ferencesek is megtelepedtek Teschen külvárosában, de itt távolról sem vittek olyan fontos szerepet, mint például Boroszlóban. 35 Ugyanakkor Tescheni Hedvig nemcsak tágabb hazája védőszentjét, hanem rokonát is tisztelhette Szent Hedvigben, hiszen Andechs-Meráni Hedvig, férje révén, a Piast-ház tagja lett. Ez az eredetileg lengyel uralkodócsalád, amely Lengyelországban Tescheni Hedvig korában már nem ült a trónon, mivel a lengyel trónra jogosult főága kihalt, két oldalága, a mazoviai és a sziléziai Piastok révén még a középeurópai uralkodói elit kebelében maradt. A genealógiai táblákat 36 tanulmányozva feltűnik, hogy Tescheni Hedvig anyai és apai ágon is Piastok leszármazottja (!), hiszen apja, a sziléziai Piastok tescheni ágából, anyja, Mazoviai Anna - IV. Boleszláv, Varsó, Ciechanów, Lomsa és Polock hercegének a lánya - a mazoviai ágból való. A genealógiából az is kiderül, hogy Tescheni Hedviget nemcsak a közös uralkodócsalád, hanem anyja révén szorosabb vérségi kapcsolat is fűzi Szent Hedvighez. A szentnek ugyanis két unokája (Gertrúd és Konstancia) a Varsói-Mazoviai családból való I. Konrád unokáihoz (Boleszláv és Kazimir) ment férjhez. 37 Ezzel egyéb32 Mrozowich 2006. 3.; 8-9. 33 Sroka2005. 11. 34 Bicrmann 1894. 186. 35 Landwehr von Pragcnau 1976. 43-45. 36 Foundation for Medieval Genealogy. http://fm g.ac/Projccts/McdLands/SILBSlA.htm es http:// fmg.ac/Projccts/McdLands/POLONIA.htm 37 Irgang 1996. 32.
