A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Brauer-Benke József: Ősi pásztorhangszerek, szarukürtök és fatrombiták
a hangot, cifrázzák a kürtölést. Az arc kürthöz eső fele felfújódik, mert itt tárolják a kürt fújásához szükséges levegőt. De az igazi kürtösnek nem igazán fújódik fel az arca, mert a fül és a nyak megbetegedhet az erőlködéstől. A kanászok ki is hangsúlyozzák, hogy az egyedi fújási technikát még a gyári hangszerekhez szokott ezredtrombitás sem tudja leutánozni. Érdekes adalék, hogy az Őrségbe a Zalából átszármazott kanász olyan kürtöt használt, amelyre két hangnyílás volt fúrva, és amit a mutató- és a középső ujjaival fedett és nyitott játék közben. 22 Viski Károly is említ a Dunántúl területéről két fúrt lyukkal ellátott kanászkürtöt. 23 Az ujjnyílásos szarukürt magyar nyelvterületen nem lehetett túlságosan elterjedt, mert Tari Lujza is ezt az egy adatot említi. 24 A finneknél viszont elterjedt szarukürt típus apaimensarvi, amelyen négy ujjnyílást alakítanak ki. A szarukürtök mindenhol elterjedtek, ahol a nagyobb szarvval rendelkező vad- vagy a háziasított állatok megtalálhatóak. Általában a szarv hegyes végződésénél alakítják ki a fúvónyílást, de DélkeletÁzsiában és Fekete-Afrikában a harántkürtök az elterjedtek, amelyeknél a kürtök oldalán alakítják ki a befúvó nyílást. A szarukürtök méreteit tekintve Békefi Antal 500 és 800 mm közötti átlagot állapít meg. 25 Sárosi Bálint 600 és 800 mm közötti értéket állapít meg. 26 A 800 mm körüli felső érték valószínűleg a magyar szürkemarha természetes szarvhossza is egyben. Malonyay Dezső leírja, hogy a kanászok szerint annál jobban szól a kürt minél hosszabb, ezért ha nem találja elég hosszúnak, akkor bádoglemezzel megtoldja. 27 Békefi Antal is említi, hogy a bakonyi kanászok rézlemezt és bádoglemezt illesztenek a kanászkürt tölcsérére. 28 A bádogot kezdetben csak toldalékként illesztették a kürtre és később a szarvhoz egyre nehezebben lehetett hozzájutni, ezért a 19. századtól egyre több kanász használt bádogkürtöt. Tari Lujza úgy találta, hogy a bádogból készült hangszereket nem nevezik bádogkürtnek. 29 A Békefi Antal által közölt adatokból azonban kiderül, hogy a kanászok használták a bádogkürt kifejezést. 30 A bádogkürtnek nevezett hangszertípus valójában nem ívelt alakú, de mivel nem hengeres, hanem hangsúlyozottan kúpos kialakítású, ezért a morfológiai felépítésük miatt és még inkább a funkciójuk miatt a kürtökhöz is sorolhatóak. Békefi Antal kutatása idején az 1960-as évek végén a Bakonyban már a legtöbb kanász bádogkürlöt használt. A szarvkürt visszaszorulásának oka az volt, hogy a falusi mészárszékek megszűnése után nagyon nehéz volt a szilajon tartott marha szarvához hozzájutni, mert a közvágóhidak a szarvakat a nagyüzemekhez továbbították. A bádogkürtök elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy amint az Békefy Antal kutatásaiból kiderül, a pásztorok már nem akartak vesződni a szarukürt elkészítésével és a bádogkürtöt bármilyen lakatos könnyen legyártotta számukra. 31 A bádogkürthöz a fúvókát a pásztorok fából faragták maguknak. A bádogkürtök megjelenése a 19. század végére datálható, mert 22 Hodossy 1912. 115. 23 Viski 1934. 436. 24 Tari 1978. 128. 25 Bckcfl 1978. 382. 26 Sárosi 1998. 120. 27 Malonyay 1911.212. 28 Bckcfl 1978. 382. 29 Tari 1978. 126. 30 Bckcfl 1978. 385. 31 Bckcfl 1978. 384.
