A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Orosz György: Mikoron az Úristen, a Sátán és Szent Péter a teremtéssel foglalatoskodtak (Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában)

Lajos által Magyarszentmihályon gyűjtött és 1893-ban publikált lidérc-monda alapján sorolta keleti eredetű folklórörökségünk darabjai közé.

19 Nagy Ilona ezzel kapcsolatban megfogalmazza a dilemmát, hogy a magyar mondai hagyomány vagy ősi örökségként hozta magával a világ teremtéséhez kapcsolódó, a tenger fenekéről felhozott föld (vagy homok) motívumát, illetve a Teremtő és demiurgosza együttdolgozását a teremtés mondájában, vagy pedig már új hazájában vette át a dualisztikus világteremtési legenda motívumait közeli vagy távolabbi szomszédaitól, azoktól, akiknek hagyományában mély nyomot hagyott a bogumilizmus, tehát egy középkori balkáni eretnek ideológia: „Ha Ázsiából hoztuk, akkor is számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a bogumil tanok hatósugarának tőszomszédságában ez a régi hagyomány nem maradt érintetlenül: ha mást nem, erősítést bizonyára kapott. S harmadik megoldás is lehetséges: a bogumilizmus népszerűségét éppen az alapozta meg, hogy a régi szláv, bolgár-török hagyományokat magába olvasztotta. Talán a bolgár-török népek és a magyarok egykori kultúrájának közös eleme él tovább egymástól függetlenül a magyar és a balkáni folklórban?"

20 Az eredetet illetően Nagy Ilona a következőképpen oldja fel a megválaszolhatatlannak tűnő dilemmát, s azt írja, hogy „a magyar szövegek esetében is megtehetjük, hogy nem töprengünk azon, vajon miként és kiktől «vettük át» azokat: egyszerűen vannak, változatgazdagok, gyönyörűek, a magyar kultúra részei".

21 Nagy Ilona igen lényeglátóan mutatja be a bogumil mozgalom keletkezését és tanításának mibenlétét. A bogumil eretnekmozgalom a 10. század közepén keletkezett, bolgár területen, feltehetően Macedóniában (bogo mili = ,Istent szeretők'; Bogomil az alapító Jeremija pópa neve). Nyugat-Európában viszont vele nagyon is összefüggésbe hozható szekták terjedtek el a 12. századtól (kathárok, albigensek), akiknek a tanai szoros kapcsolatban álltak a bogumilekével. A bogumilek szent könyve, a Tajnaja Kniga (,Titkos könyv') feltehetően egy, a 10. században keletkezett, ám elveszett bolgár mű alapján készült. Két latin nyelvű kézirata maradt fenn, amelyek azt mutatják, hogy a dualisztikus bogumil tanításokat a lombardiai kathárok és a dél-franciaországi albigensek is befogadták. A bogumil szent könyvek a föld teremtésének dualisztikus mondáját a folklórból megismert formában nem fogalmazzák meg. Az egyetlen apokrif irat, amely viszont ezt valóban tartalmazza, a Svitok bozestvennych knig (,Isteni könyvek tekercse') vagy O Tiveriadskom more („A Tiberiás-tengerről") címet viseli.

22 Jung Károly a dualisztikus világteremtési hagyományt három csoportra osztja:

23 1. a szigelredakció, amelyben Isten a földet a víz habjából teremti; 2. a kontinentális redakció, amelyben a világ teremtéséhez a földet egy másik lény hozza fel a tenger fenekéről; 3. az indiai redakció, amelyben az előbbi két szerkesztés figyelhető meg. A bogumilek, mivel nem szándékoztak felállítani egy bogumil kozmogóniai, a világ keletkezéséről, az ember származásáról, bukásáról és megváltásáról alkotott vallás19 Kálmány 1893. 6. 20 Nagy 1979. 328. 21 Nagy 2004. 217. 22 Nagy 2004. 198., 204. 23 Jung 1992. 164.