A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
Orosz György: Mikoron az Úristen, a Sátán és Szent Péter a teremtéssel foglalatoskodtak (Dualisztikus teremtésmondák a svéd, a magyar és az orosz kultúrában)
és rossz cselekedeteivel. Mindeközben tanúi lehetünk az egykori undok kisfiú, Nils fokozatos lelki és tudati megtisztulásának és újjászületésének. Svédország didaktikus, mesés kalauzának központi témája a szépség, amely az írónő eszmevilágában esztétikai és etikai fogalom is egyben. Ez a prózai mű vallomás a szülőhaza szeretetéről. Selma Lagerlöf a törpévé varázsolt főhős alakjában és történetében azt a mérhetetlen utat szemlélteti és érzékelteti, amelyet az embernek meg kell tennie ahhoz, hogy az igazi emberségig eljusson. Selma Lagerlöfnek szinte minden népiskolából küldtek a tanítók a Nils Holgersson című meseregénynek a megírásához olvasmányanyagot fogalmazványok és feljegyzések formájában: Svédország épületeiről, népviseletéről, a népi hiedelmekről, munkafajtákról, étkezési szokásokról, művészeti alkotásokról. 0, mint igazi moralista, mindezt teljes mértékben integrálta a „nagy utazás" izgalmas élményeibe: akkoriban igen modern, nagy lelki élményt nyújtó, realisztikus nyelvezettel fogalmazva meg a történeteket. 13 Selma Lagerlöf a Szmoland mondája című történetbe 14 (svédül: Sagan om Smáland 15 ) beleszőtt egy apokrif hagyományokra visszanyúló dualisztikus, kozmogonikus mítoszt. Az a dualisztikus hiedelem,, mely szerint Isten a világot úgymond nem egyedül, hanem a Sátánnal együtt teremtette, 16 szöges ellentétben áll a Keresztény Egyháznak a teremtésről vallott kánoni hittételével. Ebben a mondában a fenti etiologikus, dualisztikus hitbeli vélekedés modifikált változata jelenik meg előttünk. A Sátán helyére a kereszténység egyik fontos alakja, Szent Péter került, 17 akinek tulajdonképpen a káoszt jelképező hegyek megteremtését tulajdonítják a Szmoland nevü síkságon. Isten ezzel szemben a sík vidéket teremtette. A síkság a mitologikus világképben a rendezett világot, tehát a kozmoszt jelenti. A mondaanyag első transzformációja, mégpedig a Sátán nevének helyettesítése Szent Péterével, már akkor végbement, mielőtt ezt a kozmogonikus apokrif mítoszt Svédországba átültették („transzplantálták"). A szüzsé második transzformációja, tehát az egyszer már módosított teremtésmonda átvitele a Szmoland nevű tájra, nem jelent mást, mint azt, hogy az apokrifet hozzáigazították a svéd földrajzi viszonyokhoz. Selma Lagerlöf ezt a kétszeresen folklorizált apokrif mondaanyagot átemelte az örökkévalóság síkjára, azáltal, hogy integrálta azt a Nils Holgersson csodálatos utazása című honismereti tankönyvbe. A világ teremtésének dualisztikus felfogásáról a különböző népek mitológiájában Nagy Ilona tudósít az 1979-ben megjelent tanulmányában. 18 Én itt a Világ teremtése dualisztikus, kozmogonikus mondára utalok, mely szerint Isten a földet az ördöggel együtt teremtette meg. Vargyas Lajos a föld teremtésének dualisztikus mondáját egy Kálmány 13 http://\VAvw.cscrkcszonlinc.hu/tcrmck_299.html (letöltés: 2008. 01. 15); http://mck.oszk. hu/01300/01391 /html/vilag 1 46.htm (letöltés: 2008. 01. 15.); http://hu.wikipcdia.org/wiki/Nils_Holgcrsson_ csod%C3%Alla . (letöltés: 2008. 01. 15.); http://dc.wikipcdia.org/wiki/Dic_wundcrbare_Rcise_dcs_ kjcin(lctöltés: 2009. 02. 02.) 14 A monda az egyik magyar műfordításban a következő címet kapta: Mikoron Szent Péter az Úristen dolgába avatkozott. In: Lagcrlöf 1962/b. 129-132. 15 Lagcrlöf 1962/a. 159-163. 16 Nagy 1979. 323-330. 17 Az ördög, a Sátán helyén a magyar teremtésmondákban is nagyon gyakran Szent Pétert találjuk. L. Nagy 1979: 326.; L. még: Lammcl-Nagy 2001. 185-192. Az utóbbi müben található néhány apokrif monda a következő címmel: Amikor Krisztus Urunk és Szent Péter teremtett. 18 Nagy 1979. 323-330.
