A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Tóth Károly: Tornyai János művei a Herman Ottó Múzeumban. Adatok és megfigyelések a Petró-gyűjtemény Tornyai-képeiről

TORNYAI JÁNOS MŰVEI A HERMAN OTTÓ MÚZEUMBAN Adatok és megfigyelések a Petró-gyűjtemény Tornyai-képeiről TÓTH KÁROLY A miskolci Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményének értékében jelentős egységét Petró Sándor egykori kiváló miskolci orvos és műgyűjtő gyűjteménye képezi. A széles érdeklődési körrel rendelkező Petró Sándor a 19. és 20. századi magyar művészet különböző irányzatait emelte be gyűjteményébe, így az alföldi festészet számos képviselőjét is. E művek közül Tornyai János munkáit szeretném tanulmányomban részletesebben elemezni, és néhány esetben új információkkal és adalékokkal szolgálni az egyes müvek értelmezéséhez és az életmű egészében való elhelyezéséhez. Tornyai János életmüvének bemutatása egyik legfontosabb eleme volt a 2007-es évben megírt és megvédett Hódmezővásárhelyi művészek 1900-1914 című szakdolgozatomnak és a közeljövőben alapja lesz doktori disszertációmnak is. Tornyai János a századforduló kevéssé ismert, némiképp elfelejtett művészegyénisége, az alföldi festészet, „alföldi iskola" és a „vásárhelyi művésztelep" legjelentősebb képviselője.

1 Elete és pályája majdnem egészében átfogja a polgárosodó 19. és 20. századi Magyarország korszakát, mely korszaknak - mint utólag látjuk - részben haszonélvezője, részben kárvallottja volt. Hódmezővásárhely külvárosában született 1869-ben nagyon szegény, „párholdas" parasztcsaládban. A jó képességű fiú hamar kitűnt a városi gimnáziumban a rajzolás iránti fogékonyságával és tehetségével. Többévi munkavégzés után az évekig várt városi ösztöndíjjal tudott tanulni Párizsban a Julien Akadémián. Közel két és fél évet töltött a francia fővárosban 1894 és 1897 között. Hazatérve szülővárosát választja letelepedése helyszínéül, 1900 februárjában pedig programnyilatkozatot tesz, melyben fő célkitűzéseként a kultúra pártolását és terjesztését jelöli ki az akkor fejlődő, polgárosodó parasztvárosban, Hódmezővásárhelyen. Közel másfél évtizeden keresztül a vásárhelyi művészkör meghatározó személyisége, irányítója volt, müvésztársaival kezdett vállalkozásai mind a mai napig meghatározzák a város arculatát. Endre Béla (1870-1928), Rudnay Gyula (1878-1957), Pásztor János (1881-1945), Rubletzky Géza (1881-1970), Kiss Lajos (1881-1965), Gonda József (1870-1913), Várady Gyula (1866-1930), Plohn József (1869-1944), Kallós Ede (1866-1950), Szőri József (1878-1914) azok a Hódmezővásárhelyen élő és dolgozó, illetve rendszeresen idelátogató művészek, akik körül egy pezsgő szellemi környezet jött létre. Kiss Lajossal néprajzi gyűjtést végeztek, megalapították a mai, városi múzeumként funkcionáló elődjét, az Ady-rajongó Gonda Józseffel együtt létrehozták a reformer és polgári radikális eszmevilág iránt elkötelezett Jövendő című folyóiratot.

2 Mindeközben Tornyai jelen volt a jelentősebb országos kiállításokon is, a Rippl-Rónai József és Rózsa Miklós vezette budapesti Művészház 1911 1 A Tornyai Jánosról megjelent két monográfia: Bodnár É., 1956. és Bodnár É., 1986. 2 A Jövendő című folyóirat teljes digitalizált változatban megtalálható a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár honlapján: www.nlvk.hu