A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Gyulai Éva: Aszalay Ferenc, Rákóczi egykori szekretáriusa végrendelete és hagyatéki leltára (Miskolc, 1728-1729)

ASZALAY FERENC, RÁKÓCZI EGYKORI SZEKRETÁRIUSA VÉGRENDELETE ÉS HAGYATÉKI LELTÁRA (Miskolc, 1728-1729) GYULAI ÉVA Aszalay Ferenc (Miskolc, 1674 - Miskolc, 1729)

1 volt II. Rákóczi Ferenc adminisztrációjának egyik legtovább szolgált tagja, 1703 őszétől ugyanis egészen 1711 végéig működött a kuruc állam kancelláriáján, kezdetben írnokként, lajstromozóként, majd 1706. március 20-án letett esküjétől fogva szekretáriusként. Ebben a minőségében egyébként nemcsak a kancellária, hanem a fejedelem udvari titkára is volt, a szakkancelláriák megalakulásával „bellicus secretarius" néven az állam és a fejedelem hadügyi levelezését felügyelte. Nevezték a fejedelem belső (intimus) szekretáriusának is. Apja, szendrői Aszalay András Borsod vármegye alispánja volt, anyja Dőry Zsuzsanna, Borsod megye legvagyonosabb, legnagyobb presztízzsel rendelkező családjának tagja. Szüleitől, főként a Döry-jussból értékes miskolci udvarházakat örököl (a Bornemisza-kúriát és a Hevessy-udvarházat), ugyanitt szőlőket ráhagynak ősei, apja révén a Pest megyei Káta nevű falvakban van birtokrésze, illetve egyéb borsodi jószágokkal is rendelkezik. Kétszer nősült, első felesége, akivel a Rákóczi-szabadságharc idején, 1706 elején kelt egybe, Németi Borbála, néhai Németi István zempléni alispán leánya volt, aki több értékes hegyaljai szőlőt és egy tarcali kúriát, valamint egy sajóvámosi nemes telket hozott a házasságba. Németi Borbála 1724 körül bekövetkezett halála után másodszor is megházasodott, s elvette Danes István gyermektelen özvegyét, Ragályi Zsuzsannát, akivel azonban alig 3-4 évet élt együtt. Az asszonnyal Gömör megyei birtokokat (Alpár, Ragály, Naprágy, Sajókeszi, Kövecses, Putnok) kapott, melyek felett már a temetés másnapján megindul a per a Ragályiak és az örökös férj, Aszalay Ferenc között. Aszalay Ferenc, aki Rákóczit lengyelországi száműzetésébe is elkísérte, majd 1711 végén bujdosásából szülővárosába visszatérve, haláláig mindvégig Miskolc Piacán (= Fő utca), a Bornemisza-házban élt, élete utolsó két évtizedét vármegyei hivatalviseléssel (helyettes alispáni és követi minőségben), a református egyház szolgálatával, valamint birtokai és családja igazgatásával töltötte. Örököse első házasságából származó egyetlen fia, az 1718-1719 körül született Aszalay II. Ferenc lett. 1 Aszalay Ferencről bővebben: Gyulai Éva: A diósgyőri vár és környékének ábrázolása 1719-ből Bél Mátyás kéziratos hagyatékában. Aszalay Ferenc - Adatok a nemesi értelmiség művelődéstörténetéhez. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXVIII-XXIX. [1991] 139-150.; Uő: Egy borsodi nemes Rákóczi oldalán - Aszalay Ferenc (1674-1729) udvari szekretárius életútja. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa. Tanulmányok a szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I-II. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 46.) Szerk.: Tamás Edit. MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, 2003. II. köt. 7-79.; Uő.: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján. In: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyében. 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án. Szerk.: Dobrossy István. B.-A.-Z. Megyei Levéltár, Miskolc, 2004. 39-62.; Uő.: Aszalay Ferenc, Rákóczi udvari szekretáriusa lengyelországi bujdosása - 1711. február-szeptember. In: Povstanie Frantiska Rákócziho 1703-1711 (v novsom phblizení) / Rákóczi-szabadságharc 1703—1711 (újabb megközelítésben). Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Preäoviensis. Ed. Peter Konya. Presov, 2005. 256-265.