A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Gyulai Éva: Aszalay Ferenc, Rákóczi egykori szekretáriusa végrendelete és hagyatéki leltára (Miskolc, 1728-1729)

Aszalay feltehetően második felesége 1727. október 5-én bekövetkezett halála után határozta el, hogy végrendeletet készít, mégpedig hivatali gyakorlatának, erudíci­ójának megfelelően, részletes okiratot. A korban általános gyakorlatot nála különösen az indokolta, hogy második feleségének rokonaival már az asszony temetésének napján elkezdődtek ellenségeskedései, birtokperei, ugyanakkor két húga családjától sem lehetett örököse biztonságban. A végrendelet két különböző szövegű autográf példányban maradt fent, de egyiket sem fejezhette be az örökhagyó - feltehetően halála miatt, egyiket sem írta alá sem ö, sem a tanúk vagy testamentumosok. Az egyik végrendelet pár lapja elveszett, a másik viszont teljesen fennmaradt a családi levéltárban, sőt még egy megkezdett tisztázati példánya is, amelybe viszont alig két oldalt másolt be Aszalay, ezért írhatták a levéltár rendezői, hogy három testamentuma van Aszalay Ferencnek. A két testamentum publikálását elté­rő szövegük indokolja, igaz, tartalmuk igen hasonló, hiszen főként a birtokok részletes leírását közlik, de a végrendelkező nem felejtkezett el az ingóságokról sem. A II. sz. vég­rendelet már az értékes ékszervagyont is tartalmazza. A végrendeletek mellett közöljük Aszalay Ferenc hagyatéki leltárát is, hiszen míg végakaratában főként a birtokvagyon, az inventáriumban elsősorban az ingóság szerepel, így a két forrás plasztikusan kiegészíti egymást, s fontos kútfők lehetnek a 18. század eleji nemesi gazdálkodásnak, birtokjog­nak, életmódnak, művelődésnek. Figyelemre méltó az Aszalay család tárgyi kultúrájának gazdagsága, kifinomultsága, mutatva, hogy a miskolci nemes Pesten, Bécsben vásárolta a legújabb divat szerinti viseletet, háztartási eszközöket. A tudós hivatalnok hagyatéká­ban alig találunk könyvet, de ez a néhány műveltségének többrétegűségére utal, hiszen a korabeli nemesség által gyakran forgatott protestáns kegyességi és vallásos irodalom, illetve jogi müvek mellett a tudomány - okkult filozófia, természettudomány, államisme­ret - szakmunkáit is megtaláljuk könyvtárában, sőt még egy divatos 17. századi francia regényt is. A néhány könyv között igazi ritkaságot és különlegességet is felfedezhetünk, Henri de Saint-Ignace flamand katolikus teológusnak a „Tuba magna" c. jezsuitaellenes munkáját, ami ugyancsak arra utal, Aszalay Ferenc miskolci nemes lépést tartott az euró­pai szellemi áramlatokkal és divatokkal. A forrásokat a mai helyesíráshoz közeli formában, hangzáshíven közöljük, csu­pán az idegen és tájnyelvi kifejezéseket adjuk meg az írott szöveg betűihez ragaszkodva. A ma már nem használatos szavakat megmagyarázzuk, a leggyakrabban előforduló, fő­ként latin eredetű kifejezésekhez glosszáriumot készítettünk. A szövegekben leggyakrabban előforduló kifejezések difficultal - (latin-magyar) vonakodik defalcal = (latin-magyar) leszámít, beszámít rehabeal = (latin-magyar) visszaszerez, újra birtokba vesz tertialitas = (latin) harmadrész praetensio = (latin) követelés ab anno ...ad annum = (latin) a(z) ... évtől a(z) ... évig legal = (latin-magyar) örökül hagy testamentárius = (latin-magyar) a végrendelet tanúja és végrehajtója dicta = négynyüstös vászon dictas v. diktás = négynyüstös vászonból, vagyis diktából készült fejel = párna

Next

/
Oldalképek
Tartalom