A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Csengeri Piroska-Pusztai Tamás: Császárkori germán település a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról)

A garadnai lelőhelyekhez közel fekszik Garadna-Kastély-zug, melynek területén (1. kép) 1959-ben Török Gyula talált császárkori telepobjektumokat leletmentése alkalmával.

7 A lelőhely jelenségeinek részletes ismertetése* Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen 2002-2003-ban összesen 434 strat. egység került elő a császárkorból (2. kép). 22 lekerekített sarkú négyszögletes, félig földbe mélyített épület maradványait tártuk fel, melyek 4 csoportba tömörültek a felületen (2-3. kép). A csoportok különböző számban tartalmaztak házakat. Az épületek Ny-K és ÉNy-DK tájolásúak voltak, 4-5x5-5,5 m

2 alapterületüek, sarkaikon és oldalaik közepén legalább 6 cölöplyukkal (5-6. kép). Padlószintet nem, kemencemaradványt néhány esetben tudtunk rögzíteni az épületeken belül. A felület feltárását megnehezítették az ENy-ra fekvő magasabb dombok felöl érkező egykori iszap- vagy sárfolyások, melyek nagy területet borítottak be, miközben elfedték és/vagy elpusztították a települési jelenségeket (7. kép). Az ásatás során kb. 60 cölöplyukat, valamint 7 nagyobb cölöplyuk-csoportosulást is megfigyeltünk, ezekből azonban nem tudtuk rekonstruálni a felszíni épületek alaprajzait. Egy esetben megtaláltuk a felszíni ház megrongálódott égett omladékát, egy másik esetben pedig talán letapasztott padlójának égett maradványait. A lelőhelyen nagyjából 180 tároló- és hulladékgödör került elő nagy mennyiségű leletanyaggal. A gödrök közül 17 kutyák csontvázait tartalmazta. Az állatokat nem csupán bedobták ezekbe a gödrökbe, hanem jobb oldalukra fektetve szabályosan eltemették (8. kép). Egy esetben az állatot háton fekvő helyzetben találtuk. Tájolásuk meglehetősen változatos volt, legtöbbször a K-Ny, É-D, ÉNy-DK és ÉK-DNy irányítás fordult elő.

9 Figyelemre méltó az a 40 négyszögletes, földbe mélyített, tapasztott, kiégett falú „tüzelőgödör", melyek égett, hamus, kormos, faszenes betöltésének alján nagyméretű kövek, helyenként nagyobb szenült ágdarabok feküdtek. Közel négyzet alaprajzúak voltak, méretük 100-120x100-120 cm között mozgott (4. kép). Tájolásuk általában É-D-i, legnagyobb mélységük 50-60 cm. Oldaluk szürke, kiégett agyagtapasztású, mely alatt a föld vörösre égett. Az objektumok 6 „bokorban" 10-20-asával helyezkedtek el a felületen, számuk azonban eredetileg több lehetett csoportonként (4. kép, 11. kép). Amennyiben érintkeztek más települési jelenségekkel, azokat minden esetben felülrétegezték. Mindenképpen valamilyen gazdasági tevékenységhez köthetőek, és az aktuálisan létező településtől elkülönülve egyfajta ipari körzetet alkothattak. A feldolgozás feladata eldönteni, hogy a feltárt „lakóterülethez" tartozó jelenségek egyidejüek-e, és ebből következően egy korábbi település és egy későbbi ipari-tevékenységi körzet került-e elő Garadnán, mely utóbbi egy kisebb távolságban elhelyezkedő településhez tartozott, vagy a feltárt házcsoportok nem egyidejűek, és egy-egy házcsoporthoz egy-néhány négyszögletes gödörcsoport tartozott. 7 Salamon, Á.-Török, Gy. 1960, 160. 8 A helyszíni fotókat Csengeri Piroska, Hajdú István (HOM) és Pusztai Tamás készítették, az ásatási rajzok Homola G. Krisztina (HOM) és Sáfrány Andrásné (HOM) munkái. A dokumentáció digitalizálását Honti Szabolcs (HOM) és Pusztai Tamás végezték. 9 Az állatcsont anyag, köztük az állatvázak részletes elemzését 1. Daróczi-Szabó Márta tanulmányábanjelen kötetben. A vizsgálatok elvégzését ezúton is köszönjük Daróczi-Szabó Mártának.