A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Csengeri Piroska-Pusztai Tamás: Császárkori germán település a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról)

Az S284 és S293 négyszögletes gödörben állatkoponyát, az S73 objektumban pedig négyszögletes lyukú, összetört malomkövet találtunk (9. kép). 8 négyszögletes objektum másodlagos felhasználás nyomait mutatja, bennük korongolt, nagyméretű, széles, tagolt peremű, szük szájú, hordó alakú, illetve tojás formájú, hullámdíszes hombárok álltak (10. kép). Közülük a szántás által nem bolygatott edények teljes egészében restaurálhatóak voltak (14. kép). Ezen objektumok legjobb párhuzamait a 2004-ben feltárt, a garadnai lelőhelytől 3 km-re ÉK-re található Hernádvécse-Nagy-rét 5. és 7. lelőhelyeken találjuk meg, ahol egy-egy csoport több mint 30 négyszögletes gödörből állt (összesen 60-nál is több jelenséggel), és a 4. lelőhely települési jelenségeitől teljesen elkülönülve egy-egy tevékenységi körzetet alkotott.'

0 Hernádvécse esetében feltételezhető, hogy megtaláltuk a településhez (4. lelőhely) tartozó ipari tevékenységi körzetet (5. lelőhely)." Kis számban a négyszögletes gödrök további párhuzamai is ismertek ÉszakkeletMagyarország és Kelet-Szlovákia területéről. Csengersima-Határátkelő lelőhelyről egy kisebb méretű, de a garadnaiakhoz és a hernádvécseiekhez hasonlóan É-D tájolású, faszénégető boksának(?) leírt, a 3. század 2. felére keltezett jelenséget mutat be Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria.

12 Hernádvécsétöl ÉNy-ra, kb. 30 km-re, a Bódva jobb partján található Peder/Péder, melynek császárkori germán településén S. Spiak 1963. évi ásatása során 4 É-D tájolású négyszögletes objektum került elő - ezeket M. LamiováSchmiedlová kemenceként említette.

13 Sebastovce-Barca lelőhelyen (Zsebes, Kassa része), Hernádvécsétöl ÉK-re, kb. 35 km-re a Hernád völgyében, M. Lamiová-Schmiedlová 1961es feltárása alkalmával egy hasonló objektumot talált, melyet szárítógödörnek határozott meg.

14 A település egy részét az 1-2. századba, másik részét a 3—4. századba keltezte.

15 A négyszögletes objektumok funkciójának meghatározása, mint látható, nem egységes. Véleményünk szerint feltehetően a vasmüvességgel hozhatók kapcsolatba. Habár ezekben az objektumokban sem Garadnán, sem Hernádvécsén nem került elő vassalak, vagy vasbuca, a többi telepjelenségben talált nagy mennyiségű salak és vastárgy alátámasztja a helyi vasérc-feldolgozó tevékenységet. A lelőhelyek közelében másodlagos, folyóvízi üledékképződéshez köthető, kis mennyiségű ércelőfordulásra van adat, a garadnai településtől 12 km-re és a hernádvécsei lelőhelytől 13,5 km-re DK-re található Mogyoróska község környezetében pedig primer nyersanyag-lelőhely ismert.

16 Hernádvécse 7. sz. lelőhelyen feltárt hasonló gödrök aljában szabályos máglyába rakott, 8-15 cm átmérőjű, elszenesedett faág-maradványokat figyeltünk meg, melyek fölött néhány erősen megégett kő-, vagy malomkő töredék is volt. Ha a vasmüvességhez szükséges faszenet állították volna itt elő, az - véleményünk szerint - csak néhány nagyobb faszenes foltot eredményezett volna. Az igen nagy számban előkerülő tüzelőgödrök ritkán vágták egymást, tehát valószínűleg egy időszakban használták őket, párhuzamosan. Az erősen átégett oldalfalak alapján többször (folyamatosan) használták a gödröket. Ez alapján egy olyan ipari tevékenységet kell keressünk, ahol egy munkafázist párhuzamosan, egyszerre igen sok helyen 10 L. a 6. lábjegyzetet. 11 Elképzelhető, hogy a 7. lelőhely objektumai már egy másik településhez tartozó gazdasági körzet részei. 12 Istvánovits, E -Kulcsár, V., 2003, 18. kép. 13 Lamiová-Schmiedlová, M., ! 969, 416-418. 14 Lamiová-Schmiedlová, M., 1963, Obr. 4, 74. 15 Lamiová-Schmiedlová, M., 1969,437. 16 Szabó, M.-Czajhk, Z, 2004. 134-135. és 6. kép.