A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tóth Arnold: Az utolsó óra után - a görömbölyi ruszin folklór
megfelelője. A 25-ös számú ének a lemez egyik kuriózuma, szövegét tekintve talán legizgalmasabb darabja. Za horami, za lyeszami (A hegyeken túl, az erdőkön túl) kezdettel a Halálra táncoltatott lány jellegzetesen közép-európai balladájának egy helyi változata ez, mely a Katonákkal útnak induló lány balladatípussal kontaminálódva alakult ki a Görömbölyön énekelt formájában. 37 Dallama újabb keletű, tipikusan nyugati (németes) melódia; magyar vonatkozásban talán a Hová mész te kis nyulacska kezdetű gyermekdallal rokonítható. A harmadik műfajcsoportot a népdalok alkotják, összesen 15 alkotás sorolható ebbe az igen tág kategóriába. Valójában ezek a lemez „leggyengébb láncszemei", rendkívül töredékes, megkopott tudást tükröznek már az 1987-es felvételek is. A legtöbb dalt egy versszakkal énekelték az adatközlők. Noha tudjuk, hogy a népdalok terjedésének és variálódásának alapegysége a négysoros strófa, 38 mégis a hagyományos előadásmódban a népdalokat mindig több versszakkal énekelték. Úgy tűnik, hogy a ruszin nyelvű folklórból legelőször azok az elemek koptak el, amelyek sem az egyházi ünnepekhez, sem a templomi szertartásokhoz nem kötődtek; és amelyeknek magyar megfelelői (például a huszadik század tömegkultúrájának, a standardizálódó lakodalmi folklórnak, a városi divatokat követő zenekarok repertoárjának elemei) éppen ezért tömegesen hatottak a görömbölyiekre. Tanulságos ebből a szempontból a ruszin származású, tótul még kevéssé beszélő Marsalkó Mihály őrmester második világháborús harctéri és hadifogolytábori naplója. Ezt a szerző magyarul vezette, és lejegyzett bele 103 dalszöveget és szövegtöredéket. Közülük 38 tekinthető folklór eredetű alkotásnak (szerelmi dalok, katonadalok), a többi 65 operett-sláger, filmsláger, népszínmű-betétdal, kupié, népies műdal (magyar nóta), illetve saját szerzésű költemény. Az 1940-es éveknek ez a műfaji keresztmetszete világosan megmutatja, hogy a 20. század közepén milyen dalkinccsel rendelkezett az átlag görömbölyi, és hogy milyen hatások alakították a ruszin folklórt a faluban. 39 Az ebben a csoportban közölt 15 dal mindegyike a 20. század populáris, folklorizálódott daltermésének ruszin változata, legtöbbjüknek megvan a magyar megfelelője is. (Mala ja frajera — Megy a gőzös; Urezal szom — Elvágtam az ujjam; Trahavica - Lányok a legényt jól megbecsüljétek.) Archaikusabb dallamú a 28-30. számon hallható, három közel azonos variáns, Na tim jarocsku kezdetű szöveggel. A többi népdal az új stílushoz tartozik, melynek klasszikussá vált képviselője a címadó Zsimni viter duje mamo (Hideg szél fúj, édesanyám) szövegű dallam. Müzenei eredetű, kifejezetten mesterkélt és modoros karakterű az A ti Janku salyeni kezdetű, Rece-fice krinolinba refrénnel énekelt dallam. A kétnyelvűség érdekes példája a De jó volna, ha az erdőn kislány volna a kerülő szövegű dal, amelynek egyébként a közelmúlt iskolai gyermekfolklórjában is megvan a párhuzama, Megy a labda vándorútra kezdettel. Ennek szöveges része magyarul, refrénje ruszinul szólal meg. Hasonló párhuzamokat a magyarországi nemzetiségek népdalanyagából bőséggel ismerünk. Az utolsó műfaji csoportot azok a prózai és verses kisepikai alkotások adják, amelyek egy-egy megtörtént tréfás vagy tanulságos esetet vagy szellemes bölcsességet mon37 Lásd ehhez Kriza L 1967. 38 Katonai. 1975. 491-520. 39 Békési G.-Tóth A., 2006. 563. Megjegyzendő, hogy eredetüktől függetlenül, a használat és a funkció szempontjából a nem népi eredetű, ismert vagy ismeretlen szerzőjü tömegkultúra-termékek és népies(kedő) műdalok is folklórnak tekinthetők, amennyiben egy adott közösségben kimutatható a használatuk és szóbeli vagy írásbeli terjedésük, variálódásuk.
