A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Tóth Arnold: Az utolsó óra után - a görömbölyi ruszin folklór

az etnikai identitásnak. A karácsonyi énekeket őrizte meg leginkább az emlékezet, ezek közül négyet tartalmaz a hangfelvétel. A közreadott vallási folklóranyag műfajok szerint több részre tagolódik. Legterjedelmesebb egységét az a 11 egyházi népének és liturgikus ének adja, amelyek Szent Miklós napjához, karácsonyhoz, húsvéthoz és a máriapócsi búcsújáráshoz kapcsolódnak. Ezeken kívül egy szöveges karácsonyi köszöntő és három archaikus népi imádság (ima a megholtakért, imádság Szent Dorottyához) hallható az első részben. Az első, O kto to Nyikolaja Ijubit (Ó, aki Szent Miklóst szereti) kezdetű Szent Miklós-ének dallama a Dicsőség mennyben az Istennek kezdetű, általánosan elterjedt, 1855-ből szánnazó egyházi ének görög katolikus változata. Szövegét az egész keleti egyházban ismerik, magyarul Rakacán is énekelték valaha, napjainkban pedig része a miskolci görög katolikus általános iskolai énekoktatásnak. Az ének elkezdése után a szöveg nagy részét az énekes egy fénymásolt, a görömbölyi templomban terjesztett lapról nézte. A Vincsujem, vincsujem na to Bozse narodzene (Köszöntöm, köszöntöm Jézus születését) kezdetű köszöntő karácsony vil iájához kapcsolódott. December 24-én este a gazda ponyvában szalmát hozott a karácsonyi asztal alá, és ezzel a szöveggel lépett be a házba. A szalmát karácsony második napján vitték ki a kertbe elégetni.

35 Karácsony első és második napjának estéjén zajlott a kántálás szokása. Ennek ruszin éneke a Paszli ovci pasztire (A pásztorok legeltették a bárányokat) kezdetű szöveg. Két változata hallható a lemezen: az első az újabb gyűjtésből, a második, töredékesebb szövegű változat pedig az 1987-es gyűjtésből származik. Közel azonos szövegvariánsát közölte Petercsák Tivadar Filkeházáról.

36 Hasonlóképpen széles körben elterjedt dallam aKedijaszna hvizda (Mikor a fényes csillag) kezdetű ének. Újabb korú, kisambitusú melódia, szlovák változatait is nagy számban gyűjtötték. Magyarul Erdélyből és a Felföld egyes területeiről vannak variánsai, Bőkovács vagy Bocs kovács elnevezéssel, Elindult Mária kezdetű, a szálláskeresést dramatizáló szöveggel. (Sütő András „Advent a Hargitán" című drámájának egyik színpadi feldolgozása révén a dallam az egyetemes magyar művelődéstörténetbe is bevonult.) Görömbölyön ez az egyik legismertebb ruszin karácsonyi ének; sokan tudják és éneklik olyanok is, akik a szövegből egy szót sem értenek. Az egyházi szertartások kétnyelvűségének emléke a Gyivnaja novina (Csodáknak csodája) kezdetű karácsonyi liturgikus ének, amely ruszinul és magyarul egyaránt elhangzik a felvételen. Tematikailag a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik még két olyan ének, melyeket dallamuk jellegzetességei miatt a gyermekdalok után soroltunk. A Csedri vecsur kezdetű szokásdal a vízkereszti koledálás (adománykérés) alkalmával hangzott el. Első, vallásos témájú, Istent dicsőítő része után a második részben az adománykérés tradicionális formája hangzik el. Hasonlóképpen adománygyűjtő jellegű az Uz me jeli, uz me pili kezdetű szokásdallam, amelyet a betlehemes játék végén adtak elő a szereplők. A karácsonyi ünnepkör folklórja mellett egy húsvéti, feltámadási ének (Ked Krisztosz szpaszitel), két máriapócsi búcsús ének (Ucsuvizme novinu és Upocsanszkej cerkvi) és a Velünk az Isten kezdetű, magyar nyelvű himnusz alkotja a lemez első egységét. A második rész két gyermekdallal indul, mindkettő az ősi mi-ré-dó-ré dallamvázra épülő, Európa-szerte kimutatható gyermekdal-anyag variánsa. Az Isla babaprac kezdetű szöveg funkcionális szempontból és részben szövegszerűen is a magyar Jár a baba jár 35 Sasvári L., 1996. 45-46. 36 Petercsák T., 1985. 29-34.