A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

Egy korábban írott, Horvátiról szóló tanulmányomban egy 1764. évi egyházi összeírásra hivatkozva írom, hogy Horváti görög katolikus lakossága feltehetően nem egy időben települt be a faluba.

38 Az egyházi anyakönyveket 1761-től vezetik.

39 Ami a hitközség, illetve a lakosság nyelvhasználatát illeti, erre vonatkozólag az első adatot az 1773. évi összeírás szolgáltatja, mely szerint Horváti görög katolikus parókiával rendelkezik, iskolamestere is van, s nyelvezete a Ruth. Slav.

40 Időben ezt követi az 1806ból származó egyházmegyei összeírás, mely a görög katolikus közösség prédikációs nyelvét ruszinnak mondja.

41 Az 1830-as évek elején is tisztán orosz, vagyis Slavo-Ruthenica nyelvhasználat voltjellemző, legalábbis az egyházon belül.

42 A lakosság azonban kétnyelvű volt, erre egyrészt egy 1833. évi híradás utal, mely szerint a horváthiak magyarul, oroszul egyenlően értenek.

4

* A kétnyelvűségre enged következtetni másrészt az is, hogy Szamovolszky András - aki 1833-1837 között volt parókusa a községnek - volt az első, ki a horváti egyház szószékéről az isten igéjét magyar nyelven is hirdetni megkezdte.

44 Ha ő magyar nyelven kezdte szolgálni a híveket, akkor azok legalábbis kétnyelvűek kellett, hogy legyenek. Ám hogy a mindennapi nyelvhasználatot még negyven évvel később is a rutén uralta, bizonyíték rá egy 1877-ből származó eset, mely olyan nagy port kavart, hogy még az országos sajtó figyelmét is felkeltette. Az ügy előzménye az volt, hogy egy országos statisztikai felmérés kapcsán - mely az iskolaköteles gyermekek anyanyelve iránt érdeklődött - Tirpák János, a falu parókusa ösmervén a történelemből Horváthinak s lakóinak eredetét is, meg miután az itteni nép nyelve nem a Kassa vidéki tót nyelv, hanem a csereháti-rutén, a gyermekek anyanyelvét 'orosz 'nak jelezte. Ez a megnevezés az 1876-77-es orosz-török háború idején „muszka pánszlávizmusnak" minősült. Hosszas huzavona után Tirpákot utasították, hogy a félreértések elkerülése végett ezután a 'rutén' megnevezést használja.

45 Ebben az időben az iskolai oktatás már magyar nyelven folyt. A templomban a liturgia és a pap által elmondott, áldozás előtti ima nyelve az ószláv volt, ám a nép magyarul énekelt, az áldozási verset, az Üdvözlégyet és az oltári szentséget is magyarul mondta. Az evangéliumot a pap ószláv nyelven énekelte, de magyarul megismételte és a szentírást is mindkét nyelven olvasta.

46 Mindezek az erőteljes magyarosodás jelei. Tiszta magyar környezetben hamar kétnyelvűvé váltak. Vagy a későbbi években letelepedett családok már eleve a kétnyelvűség állapotában érkeztek ide? Ezt a kérdést ma már nehéz lenne megválaszolni. Az viszont nyomon követhető, hogy a kétnyelvűség úgy a 19. század végéig tartott. A 19. század második felében fokozatosan a magyar nyelv használata került előtérbe, s kb. a 20. század elejére nyelvében szinte teljesen magyarrá lett. Ám a népi kultúra egyes rétegeiben napjainkig fellelhetők azok az elemek, amelyek utalnak az idegen eredetre, bár ezek inkább a vallással hozhatók össze38 Bodnár M., 1992. 371. 39 Lásd a kassai járási levéltárban. 40 Lexicon Locorum 1920.271. 41 Udvari I., szerk., 1990. 87. 42 Lásd a horváti egyházi irattárban a faluban egykoron szolgáló lelkészekről szóló visszaemlékezésben Hodermarszky György neve alatt, aki 1830-1832 közötti években volt a falu parókusa. Bodnár M., 1992. 372. 43 Szalay Mihály 1833-as tudósítására hivatkozik Bodnár M, 1992. 372. Az írás 2002-ben újra megjelent egy forrásgyűjteményben, lásd: Szalay M, 2002. 255-256. 44 Helyi egyházi irattár. Visszaemlékezés a faluban egykoron szolgáló lelkészekről. Bodnár M„ 1992. 372. 45 Bodnár M., 1992. 372.; Bodnár M, 2002. 40. A ruszinok népneveiről lásd Udvari /, szerk., 1990. 11-12.; Udvari}.. 1992. 15-17. 46 Canonica Visitatio 1877. szeptember 16-17. Helyi egyházi irattár. Bodnár M, 2002. 41.