A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)
Tóth Károly: Tornyai János művei a Herman Ottó Múzeumban. Adatok és megfigyelések a Petró-gyűjtemény Tornyai-képeiről
Az 1984-ben szerencsés körülmények között megtalált hagyatékból előkerült személyes dokumentumok között fennmaradt egy, Till Viktor műtermében készült, az általa kiadott, kereskedelmi keretben - az életkor alapján - 1910 körülire tehető fénykép-portré a festőről. 17 Ismert, hogy Tornyai komolyabb igényű, nagyobb méretű képeinek elkészítése előtt sok esetben igénybe vette a fotográfia által lehetővé tett kompozicionális képrögzítést. Több jelentős festményének fotó-előképe is fennmaradt az 1984-ben megtalált hagyatékban, többek között legnagyobb számban a Jusshoz, de az Édesanyáin szobája és a Vén Gulyás™ című müveihez is megtalálhatók a fotók. 19 Fennmaradtak olyan fotók is, melyek felületét Tornyai rácshálózattal látta el, amely a korban ismert legpraktikusabb eszköz volt a fénykép nagyméretű vásznakra való felnagyításának megkönnyítéséhez. A legtöbbször és legalaposabban átgondolt felvételsorozatokat a miskolci gyűjteményben is egy példánnyal képviselt Jzm-sorozat érdemelte ki. Több tucat fotó tanúskodik arról, hogy milyen kompozíciós változatok foglalkoztatták Tornyait. Többször változtatta a fényképezés helyszínét, készítettek felvételeket Plohn József műtermében, Tornyai Serház-téri, nagy belmagasságú műtermében és egy alacsony belmagasságú parasztházban is, amely talán a Tornyai család rokonságáé volt. Tornyai szinte minden esetben rokonait és ismerőseit kérte meg, hogy álljanak modellt a képhez, akik így karakteres, autentikusnak ható paraszti arcukat adták a festő rokon munkájához, a Juss szereplőinek megformálásához. Több sorozatnyi beállítást és részletfotót készítettek, külön az egyes szereplőkről, alaposan körbejárva a kompozíciót. Tornyai ezekkel együtt több tucat rajzot, vázlatot készített, később - újrahasznosítva őket - ezekre jegyzetelte fel gondolatait az alkalmazandó színekkel, az árnyékokkal kapcsolatban, sőt még fiktív neveket is kitalált a képen szereplő egyes személyeknek. Arról, hogy összesen hány darab nagyméretű vászonképet, kisebb méretű vászon vagy papíralapú képet, grafikai előtanulmányt és fényképet készített a Jusshoz, még megbecsülni is nehéz. Nagyméretű vászonfestményként is több, feltehetően kettő-három darab létezett, illetve létezik. A kisebb méretű, vázlatban maradt munkák száma - becslésem szerint - a több százas nagyságrend felé közelít. Nem véletlen, hogy a Tornyai-életművel foglalkozó művészettörténészek többsége kulcsfontosságú műként tekintett a Jussra., önálló, korszakos jelentőségű, autonóm mücsoportnak határozva meg azt. Tornyai nagyformátumú, alapos munkájának meglett a visszaigazolt eredménye, 1904-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállítására a Műcsarnokba beküldött Juss (vázlat) címmel ellátott vászon elnyerte az egyik jelentős kitüntetésnek számító Ráth György-díjat. 20 E műve kapcsán figyelt fel rá először a fővárosi sajtó, került be neve először a művészeti köztudatba. Az 1904-ben kiállított kép pontos keletkezési körülményeiről nincsenek adatok, az viszont biztos, hogy Tornyait még évtizedekig foglalkoztatta a Juss gondolatköre. A mü értelmezésével kapcsolatban számos lehetőség merült föl már eddig is a szakirodalomban, Bodnár Éva és Galyasi Miklós is részletesen tárgyalták 17 Tornyai János portréja a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében található. 18 Ez néhány esetben téves azonosítással a fent már említett Rákóczi Rodostóban címmel szerepel. 19 Tornyai fotóhagyatékának egy másik része a többi dokumentummal együtt ugyancsak a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának tulajdonában áll, a 22935/1989-es fond részeként. A teljes fotóanyag alapos feldolgozása a közeljövő feladatai közé tartozik. 20 SinkóK., 1995.; A kiállítás katalógusa: OMKTKat. 1904.
