A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

Fuló Miklós és Mátyás sokat fáradoztak, hogy visszapereljék ezt a jószágot, amely Szendrőn egy házból és részeiből, valamint egyéb részjószágokból állt. Fuló Miklóstól amikor elkobozták a Korláth-féle házat, a következőképpen írták össze: „Szendrőben, Gerse nevű utcában vagyon egy kőház, abbul nyíló köbolt, egy sütőház, egy camera, az kőház alatt egy pince, egy romlott istálló."

108 Majd 1673-ban így: „Curia lapidea fele, kényelmesre építve, felszereléssel."

109 Majd 1677-ben: „... a Gerse nevü utcában van egy kőház, amelyet a lázadók felégettek, ennek a háznak az oldalánál van egy bolthajtás. A belső udvaron sütőház és zsindellyel fedett istálló.""

0 Később Fuló Mátyás veje, Nagy János folytatta a hosszú pert. A visszaperelt jószágokon a leányági örökösök 1689. július 19-én osztoztak meg. Egyharmada Berthóti Juditnak, Korláth István unokájának, egyharmada Nagy János gyermekeinek, egyharmada pedig Gyulaffy Györgynek jutott, aki Kolláth várkapitány dédunokája volt. Nagy Jánosnak Fuló Zsuzsannától Zsigmond és Judit gyermekei születtek, akik magtalanul haltak el. Haláluk után anyai jószáguk, Fuló Mária és Judit halála után a fiskusra szállt. A fiskális összeírás szerint: „... van egy kőfalú, Korláth háza nevezetű, kétszintes ház, amelynek felső része el van foglalva a kincstár számára, s amely meg van fosztva minden ablaktól, ajtótól és többi tartozékoktól.""

1 Ezt a részt a Török család kérte adományba 1725-ben.

112 Ennek a bizonyos felső szintnek a harmadát 1720-ban a Péchi család is követelte a Korláth-Fuló javakból."

3 A soron következő, tehát nyolcadik kúriahely felének birtokosa 1609-ben Dósa Tamás szendrői kapitány, gömöri alispán."

4 (Nagyapja a parasztvezér Dózsa György unokatestvére volt!)

115 A terület még unokájának is kezén volt, akiről 1675-ben mint „néhai Dózsa Ádám nemes kúriája"-ként emlegetik. Ekkorra azonban felesége, inárcsi Nagy Borbála révén inárcsi Nagy Andrásra szállt a birtok."

6 Különlegessége a teleknek, hogy ún. „szabad" telek volt, ahová akár ha gyilkos menekült is, harmadnapig nem volt szabad kihozni."

7 A telek felét 1620-ban vásárolta meg a vele rokonságban levő Herencsényi István.

118 Ez nem lehet véletlen, hiszen Dózsa Tamás apjának, Mihálynak felesége Herencsényi Borbála volt.

119 Mivel Gömörben illetve Borsodban Mihály az első betelepülő, a telek egy része korábban a nagy múltú Herencsényi ősöké lehetett. Herencsényi István 1635-ben meghalt, legvalószínűbb, hogy lánya, Herencsényi Erzsébet és ennek férje, Móré István főkapitány lakott itt egészen 1650-ig. 1645-1649 között csatóházi Móré István volt Szendrö főkapitánya. Ő is a Gerse utcában lakott, valószínűleg azon a telken, amelyet még feleségének, Herencsényi Erzsébetnek apja, István vett meg 1620-ban Korláth főkapitány szomszédságában.

120 Ez egy fél kúriahely volt. Az 1648-as végrendeletben megemlíti, hogy „Itt Gerzében levő házamat hagyom ez páter jezsuitáknak 108 MOL. UetC9:79. 1. 109 MOL. UetC 157:73. 110 MOL. UctC 9:78. 12., 57:35. 111 MOL. UetC. 9:79. 29. 112 FORGÓN Mihály: 1909. II. köt. 143. 113 MOL. UetC 121:61. 1. 114 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. köt. 359. 115 MÁRKI Sándor: 1913. családfa 116 MOL. P. 72. Fs. 141. No. 25. 117 MOL. P. 72. Fs 75. No. 21, 25, 50. 118 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. köt. 359. 119 FORGÓN Mihály: 1909. I. köt. 208. 120 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. köt. 359.