A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

1597-ben tiltotta Zolthay István főkapitányt és feleségét, valamint Koriam István gyámot a Gerse utcai ház erőszakos elfoglalásától és az ingóságok elhurcolásától.

96 Korláth István apjának, Lázárnak viszont Puthnoki Zsuzsanna testvére, Zsófia volt a felesége,

97 így Korláth István próbálta megszerezni a vagyont, ami sikerült is neki. 1609-ben, amikor Herencsényi István akarta megvenni a szomszédos telken álló házat, megemlítik a Korlát-féle épületet.

98 Ebben az évben Kis Imre lovaskapitány lakott itt, de bizonyára csak bérelte az épületet.

99 Korláth István 1625-ben kelt végrendeletében Ferenc fiát tette meg örökösévé.

100 Fia szerencsétlenül, 1651-ben török fogságban halt meg, fiúörökös nélkül.

101 A leányági örökösök 1657. november 30-án osztoztak meg a javakon. A 18. század közepére viszont már Hodossiné kezében volt a telek.

102 Megjegyzendő, hogy Papócsy Margit Hatvani Boldizsárnak lett a felesége, aki Hatvani András apja. Ezeknek gyermeke Mária, aki Gyürki Pálné. Ez a Gyürki Pál a következő telek egykori tulajdonosa lett!

103 Biztos, hogy örökség révén és nem vásárlás útján került a kezükbe a 18. századi birtokosoknak, mert emlegetik Dobozi Pált és Giczei Gábort is, akik Gyürki Pál vejei voltak! így Hatvani Mária révén jutott a Gyürki örökség Mária testvérének, Ferencnek lányára Klárára, aki Rétey Mihályné. Ennek unokahúga pedig Rétey Judit, aki Tornalyay Mártonné.

104 Mint ahogyan 1747-ben írnak a telekről: Korláth - Horváthy - Hodossy, Rethei jusson Tornallyai Márton özvegyéé. Ugyanennek a teleknek másik része, vagy ennek osztásával létrejött kúriahelyről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre: Ezen a portán állhatott egykor a középkori eredetű Derencsényi család kúriája is. Az utolsó leányági örökös, Kata, Darholcz Pálhoz ment feleségül 1600 körül. A porta Darholcz Kristófnak és Korláth Ferenc lányának, Zsófiának, majd fiuknak, a későbbi szendrői kapitánynak, Darholcz Istvánnak a kezébe került. Ő magtalanul halt el, így az egykori Korláth Zsófia-féle jószágokat, többek közt a gersei kúriát is gróf Pethö Zsigmond kérte és kapta 1662-ben adományul, aki azt 1668-ban már Fáy Istvánnak zálogosította el.

105 Ez ellen a zálogosítás ellen Darholcz Istvánná Ispán Mária tiltakozott, mert igényt tartott az itt álló „Darhócz- háza" nevü kúriára. Fáy István pedig továbbadta egy részét Mederi Györgynek és Rozman Mártonnak.

106 A fent említett adománnyal Pethö hozzájutott a valamikori Derencsényi vagyon egy részéhez. Korláth Kata öröksége ezzel azonban nem lett az övé. A Pethö családtól kazai Gyulaffi László, aki Korláth István unokájának volt a férje, majd tőlük 1692-ben Koós István és felesége, Fuló Mária vette meg. Fuló Mária Korláth Kata unokája, a várkapitány Korláth István dédunokája volt.

107 96 B.-A.-Z. M. Lt, IV-501/a. III. köt. 356. 97 FORGÓN Mihály: II. köt. 202. 98 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. köt. 359. 99 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. köt. 322.0. 100 BOROVSZKY Samu: 1909. 78. 101 FORGÓN Mihály: 1909. II. köt. 41. 102 B.-A.-Z. M. Lt. 1 V-501/c. XVII. XII. 2703. 103 FORGÓN Mihály: 1909. I. 268. 104 FORGÓN Mihály: 1909. I. köt. 284., 11. köt. 221. 105 FORGÓN Mihály: 1909. I. köt. 189. 106 FORGÓN Mihály: 1909. II. köt. 143. 107 CSOMA József: 1898. 215., FORGÓN Mihály: 1909.1. köt. 189, 246.