A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Bodnár Tamás: Topográfiai és genealógiai kapcsolatok a kora újkori vég Szendrő városában

zetes Dobótzi Péter uram, megemlített édesanyámnak utóbbszori ura, mostoha atyám, édesanyámmal bizonyos summa pénzen néhai Makai Szél Mihály uramnak adott."

86 Az előzőekben bizonyosan az egykori elaprózódó Bornemisza-telekről van szó. 1749-ben történt tanúkihallgatás során jegyezték fel az alábbiakat: „Gyürki Pál úr, aki a Gerse nevü utcának napkelet felől való során lakott, amely kőházban azután Giczey Gábor úr elvévén Gyürki Pál uram leányát, azon házban lakott és meg is holt. Maga Gyürki Pál uram azon házban lakott, aki most Giczei leány után Vajda Lászlónak jutott. A felső pedig, aki Giczei Gábor úrnak jutott, ebédlőháza volt." „Hanem azon curia mellett dél felől való kertnek napkeleti része a filegoriáig, tudja, hogy néhai Szél Miklósé volt. Mikor Gyürki Pál úr el akarta venni Szél Miklóstól, ez nem engedte, még pár puskát is tekert volt fel Gyürki Pál uram ellen amint akkor a tanú hallotta. De aztán csak megvette tőle Gyürki Pál. Jól ismerte ezt a Szél Miklóst, aki magáénak tartotta azon fundust, melyen most Giczey Gábor uram maradéki kertje, és ott lévő filegoria vagyon. Amely házban Gyürki Pál uram lakott, tudja, hogy annak a felső részét most Giczei Gábor uram bírja, az alsó részét pedig testvérhúga, Vajda Lászlóné asszony."

87 A következő, azaz negyedik telekről csak annyit sikerült kideríteni, hogy 1642-ben Monaky Ferenc alispáné.

88 Majd egy évszázad múltán a Szathmáry családé, mint ahogy a Csáky perben előfordul: „Szathmáry-féle puszta kúria".

89 Az ötödik telek a református templom irányában 1642-ig Pap István nemes emberé volt, aki azért kényszerült 100 forintért házát eladni Dőry Istvánnak és feleségének Keresztes Katalinnak, mert csak ennek az árán szabadulhatott meg az egri törökök fogságából.

90 Azt, hogy a Dőryektől hogyan került Janka Péter kezébe a szendrői kúria Thököly támadásainak idejére,

91 nem sikerült megtudni. 1747-ben még mindig Janka Péter elpusztult kúriájaként emlegetik. Szám szerint a hatodik nemesi telek 1642-ben Senyéi Péter kezében volt.

92 Tőle Török András vette meg, de 1649-ben már tovább is adta sógorának, Recski Györgynek. A következő, a 18. században ezen a telken birtokos családról leghamarabb a 17. században hallani. Lenkei György 1659-ben szendrei lovas főhadnagy volt. Felesége az 1642ben említett negyedik telek tulajdonosának, Monaky Ferenc alispánnak a lánya, Zsófia. Nekik csak három leány utódjuk volt.

93 Viszont Recski György egyik unokája, Erzsébet egy Lenkei Márton nevű férfi felesége volt.

94 A Csáky perben a telket Török - Recskéi - Lenkei kúriának nevezik. A hetedik kúriahelyet a 16. század végén bizonyára a Putnoki család bírta. Putnoki Zsuzsannának Papócsy Lászlóval, majd ennek halála után Csató Imre gömöri alispánnal kötött házassága révén került ez utóbbi férfi kezére.

95 Csató mostohagyermekeinek gyámja a vele sógorságban lévő, később szendrői főkapitány Korláth István lett. Csató Imre 86 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/C. XVIII. XXV. 1541. ír. 7. 87 B.-A.-Z. M. Lt. 1V-501/C. XVIII. XXV. 1541. fr. 15. 88 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VI. köt. 344-345. 89 B.-A.-Z. M. Lt. V-l. 153. köt. 90 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VI. köt. 344-345. 91 CSOMA József: 1898. 287. 92 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VI. köt. 344-345. 93 CSOMA József: 1898. 381. 94 OROSZ Ernő: 1906. 242. 95 FORGÓN Mihály: 1909. II. köt. 152-153, 178, 202.