A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

retü csüngő ritka példány a Kárpát-medence hasonló korú településeinek és temetőinek anyagában. A település kerámiáinak vizsgálata pedig arra a megfigyelésre vezetett, hogy a középső bronzkor Füzesabony-kultúrájának késői időszakából származó jellegzetes, ám eddig csak nyomokban előforduló emlékanyagával van dolgunk (bodrogszerdahelyi fázis). A cigándi víztározó építését megelőzően lehetőségünk nyílt arra, hogy eddigi megfigyeléseinket pontosítsuk és egy nagy felületre kiterjedő feltárással napvilágra kerülhessenek a kultúra településmaradványai, mindennapi életének tárgyai. Az ásatás eredményességét segítette az a tény is, hogy más korszak, más kultúra népessége elkerülte ezt a területet, amely meglehetősen ritka jelenség a régészeti feltárások gyakorlatában. A három ásatási szezonban, 2005-2007. között zajló, 3, 9 hektáros felület feltárása során rendkívül nagy mennyiségű, gazdag leletanyag birtokába jutottunk. Jóllehet az egykori telepet nagyrész elpusztították, földjét a mocsaras részek feltöltésére elhordták, azonban mindezek ellenére sikerült 7 sírt megmentenünk és 317 objektumot kiásnunk, valamint 7 kutatóárokkal átvágnunk a telepet övező patakmedret. Az ezekből kikerült házi kerámia mellett megtaláljuk a kultúra jellegzetes díszedényeit is. A lelőhely különlegességét adja többek között egy feltárt kút is, amelynek faszerkezete a mocsaras környezetnek köszönhetően viszonylagos épségben megmaradt. A kútból nagyszámú, összetört edény is előkerült, amelyek egyedi formával és mintakinccsel rendelkeznek. A korsók között számos olyan is megtalálható, amelyek a kultúra késői, bodrogszerdahelyi fázisának jellegzetes vonásait hordozzák. Bronzöntésre, fémmegmunkálásra utaló leletek is napvilágra kerültek. A már fent említett kincslelet mellett számos öntőforma és néhány apróbb lelet (ár, tű, spirálgyöngy) került a birtokunkba. A bronztárgyak mellett a lelőhelyen szórványként egyetlen aranytárgyat, egy hajkarikát is találtunk. Az ásatás végeztével megállapíthatjuk - jóllehet még csak részeredményeink vannak-, hogy Magyarországon elsőként sikerült feltárni a Füzesabony-kultúra bodrogszerdahelyi fázisának települését, amely egyedülálló kerámia- és fémanyagot szolgáltat mind mennyiségében, mind különlegességében. Koós Judit Onga-Teknő-lapos 2006 késő nyarán végeztünk megelőző feltárást Onga-Teknő-lapos határában. A lelőhely rendkívül intenzív pusztulása miatt a 163 régészeti jelenségből nagyon kevés tartalmazott datáló értékű kerámiát, azonban az objektumok jellegéből valamint a felszín áttekintésével egy komplett császárkori település részletét tártuk fel. A település kútjából egy szépen kidolgozott kétoldalú csontfésü került elő, melynek párját egy földbe mélyített mühely-jellegü épületben találtuk meg. A lelőhely középső részén földbe mélyített, tűzhely nélküli, 2-4 cölöpös házak és egy nagy, négyszögletes karám és egy hozzá tartozó, hosszan elnyúló, párhuzamos cölöplyuk-sor figyelhető meg. A településről hiányoznak a klasszikus szarmata jellegzetességek, hasonló házakat a szomszédos germán népek hagyatékából ismerünk. Selján Éva, Veres János Ónod- Vár 2006. április 10. és június 17. között folytatódott a vár helyreállítását megelőző kutatás. A belső vár DK-i sarokhelyiségében tovább folytatódott a késő középkori (15. századi) rétegek bontása, ahonnan középkori kályhacsempék apró töredékei kerültek elő. Sor került a K-i oldalon és az udvar közepén elhelyezkedő kút körzetében a 18-19. századi réteg bontására. Ennek folyamán megállapították az egykori udvari barokk járószintet. Feltárták a vár kútját, amelyet a 19. század elején megújítottak, ekkor a szárazon rakott kőfalat téglafallal magasították meg. Megtalálták a kőfalban másodlagosan felhasznált, 16. század közepére datálható reneszánsz loggia keretköveit, amiket kiemeltek és a DK-i zárható bástyában helyezlek el. A kút betöltése a 19. századi üvegek,