A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

2 db bronz fűrészlemez, 5 bronz íokosbalta), melyek a késő bronzkorba, a Kyjatice kultúra HB1 időszakába sorolhatóak. A feltárást a Nemzeti Múzeum munkatársai végezték. Leletmentésen részt vett Rezi Kató Gábor, Szathmári Ildikó, Holl Balázs és Dombóvári Judit. Cserépfalu-Hideg-kút 2008. szeptember 29-én Rácz Miklós két kerámiatöredéket juttatott a Herman Ottó Múzeumba, melyeket Cserépfalu-Hideg-kút lelőhelyén talált, egy földkitermelési munkálatokkal bolygatott területen. Selján Éva, Veres János Cserépváralja- Vár-hegy (Cserépvár) 2006. július 31. és szeptember 6. között folytatódott a vár régészeti feltárása. A korábbi szelvényeket bővítettük ki, valamint a várbelsőben lévő mélyedést vizsgáltuk meg, ahol egy pincét feltételezünk. A kővárat kettős ovális falgyűrű övezte, amelyeket vastag, pusztulás utáni omlásrétegek fednek. Nagy mennyiségű kora újkori leletanyag került elő a pince feltöltéséből. Szörényi Gábor András Encs-Kastély-domb (Király-domb) 2006 decemberében Szörényi Gábor Andrással és Honti Szabolccsal elkészítettük EncsKastcly-domb területének geodéziai felmérését. A felmérés során héliumos ballonról készült fényképek segítségével lehatároltunk egy középkori épületet, mely az erődítéstől Ny-ra, a szántott területen található. Pusztai Tamás Erdőbénye-Altalános iskola udvara Az Altalános Iskola udvarán (Szent István Alt. Isk., Kossuth u. 12.) történő vezetékfektetéshez szükséges árok ásása folyamán a kivitelező emberi csontokra lett figyelmes, melyet 2006. augusztus 7-én a Herman Ottó Múzeum számára jelzett. A múzeum munkatársai augusztus 8-án délelőtt a helyszínen szemlét tartottak. Az iskola közvetlenül a középkori, 1334 előtt alapított katolikus templom mellett létesült, s a vezetékfektetési munkálatokat a templom kerítésének tövében, az iskolaudvar szélén végezték. A kb. 60 cm szélességű, 120 cm mély árokban, az iskolaépület vonalában, mintegy 3 m hosszúságú sávban bolygatott emberi csontok, a koponyacsontok alapján feltételezhetően minimum 3 sír maradványai kerültek elő, eredeti sírfoltot, illetve in situ sírrészietet azonban már nem lehetett megfigyelni. A helyszínen, az árok templomkert felőli metszetfalában ép koponyatetőt figyeltünk meg, mintegy 50 cm mélységben, ez vélhetően egy érintetlen sír, mely már nem esett az árok nyomvonalába. A meddőből, illetve a csontok közül nagy mennyiségben szedtünk össze középkori kerámiát, illetve néhány állatcsontot is. A megbolygatott sírok valószínűleg a katolikus templom körül létesült középkori temetőhöz tartoztak, melynek egy része benyúlik az iskolaudvarra. Selján Éva, Szolyák Péter Felsővadász-Rákóczy-kastély A felmérést 2006. december és 2007. január hónapokban végezték. A kastély Felsővadász D-i szélén, a középkori eredetű római katolikus templom szomszédságában áll. É-D-i tengelyű, téglány alaprajzú, kéttraktusos, részben alápincézett ÉNy-i és DK-i sarkához egy-egy téglány alaprajzú torony, a Ny-i oldal derekánál pedig egy négyzetes alaprajzú torony áll. Az épület számos átépítés után nyerte el mai formáját. Hat építési periódust lehet elkülöníteni. A falkutatás mellett minimális régészeti megfigyelésre nyílt lehetőség. Teljes egészében feltárásra került az É-i árnyékszékakna. Az akna betöltésének 4/5 részét szinte lelet nélküli 19. század végi, habarcsos, köves, téglás építési törmelék fedte. Az alatta lévő 50 cm vastag szemétrétegből