A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Hajdú Melinda (összeállította): A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2006-2007-ben

csupán 18. század végi és 19. század eleji leletanyag került elö. Kísérlet történt a keleti árnyékszékakna kitisztítására is, ezt azonban az aknába épített 19. századi sarokpillér statikai állapota lehetetlenné tette. Egyetlen 1 m széles és 4,5 m hosszú K-Ny irányú kutatóárok feltárására volt lehetőség. Ebben egy kevert törmelékes réteg után kevert feltöltés húzódott, amiből néhány apró, többszínmázas kályhacsempe-töredék és kora újkori kerámia került elő. -85 cm mélységben két vékony hamuréteg mutatkozott, ami alatt szürke, faszénfoltos réteget vágtak át. Ebből kizárólag mázatlan, de vékony falú, 16. századi került elő. Ez alatt a réteg alatt szürke, egységes, lelet nélküli földréteg húzódott. Egy jelentősebb lelet került elő, ami egy zöld mázas, 17. századi, sárkányos kályhacsempe két összeillő töredéke. A lelet a szennyvízvezeték elhelyezésekor megbolygatott rétegből került elő. Ásatásvezető: Simon Zoltán (ÁMRK) ffalmaj-Ny-ENy-i határa 2006. március 22-én terepbejárást végeztünk Kiskinizs község határában. Utolsóként a Halmaj-Ny-ENy-i határában, a Miskolc-Kassa műúttól K-re eső M 30-as tervezett nyomvonalának egy szakaszát kutattuk meg. A nyomvonal a müúttal csaknem párhuzamosan fut, attól mintegy 80-150 m-re keletre. Itt a felszínen Árpád-kori szórvány leletek kerültek elő (3. lelőhely). S. Koós Judit Hejöbába-h'agy-temető tábla 2006. május 24-én helyszíni szemlét végeztem Hejőbába település határában, a Nagy-temető táblában. A Sajószögedre vezető út K-i oldalán, szántott területen, nagy mennyiségű római császárkori és kevesebb Árpád-kori kerámiatöredék által jelölt régészeti lelőhely került elő. A terület helyrajzi számai: 032/1-9. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek. E helytől ÉK-re, korábban Árpád-kori kerámiával jelölt régészeti lelőhely került elő (Bodnár-Pusztai terepbejárás). Pusztai Tamás Hejőszalonta- Veres-Nád-dűlő 2006. szeptember és november hónapokban helyszíni szemlét végeztem Hejőszalonta külterületén, a településtől Ny-ra található Veres-Nád-dülőben. A terület a vizsgálat időpontjában napraforgó tábla volt. A település mellett elhaladó Nyékládháza-Mezőcsát úttól Ny-ra 900 m-re, az autópályától K-re 750 m-re található egy É-D irányú vízfolyás (Szarda-patak). E vízfolyást nyugatról határoló domb part menti szakaszain újkőkori kerámia és obszidián penge, kiégett tapasztástöredék által jelölt régészeti lelőhelyet határoztam meg. A régészeti lelőhely patak menti szakaszait korábban már Szörényi Gábor András is megtalálta. Pusztai Tamás Irota-Dió-völgy DNy 2006. november 10-én a településrendezési tervhez kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmány helyszíni szemléje során a Dió-völgy és Vadász-völgy találkozásánál egy kisebb ellaposodó területen intenzív leletkoncentrálódást tapasztaltunk. Többségében késő bronzkori cseréptöredékeket találtunk, valamint a domboldal alsóbb régiójában néhány Árpád-kori töredék utal 13. századi megtelepedésre. Szörényi Gábor András Ke lem érMoh osvár 2006. november 7.-december 8. között tovább folytattuk a keleméri Mohos-vár régészeti feltárásait. 2006-ban teljesen feltártuk a vár Ny-i részén, a fal külső oldalához épített tornyot, ennek földszintjén két kemencét figyeltünk meg, valamint az ezek fölött található pusztulási rétegben gabona, és szenült fa maradványok kerültek elő. A torony előtt faszerkezetes palánkot figyeltünk meg.