A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Selján Éva-Veres János: Újabb lelőhelyek az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai időszakából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Előzetes jelentés)

A hosszanti szalag felső részéből két irányba l-l stilizált emberi lábakra emlékeztető minta nyúlik ki, ezek, valamint a meanderes díszt széltében lezáró szalagot is egyszerű sraffozott minta tölti ki. A töredék kontextusa (a kútnak vélhetően szakrális rétegében, átégett omladékrétegen feküdt) a tiszaigari, tiszaugi áldozógödröket juttathatja eszünkbe (Raczky, 1992, Kalicz-Koós 2000). A Tiszaug-vasútállomás lelőhelyéről előkerült lelet­együttesben szereplő arcosedény-töredék is „maradék nélküli", az edény más töredékét nem találták meg a feltárók, tehát az arcot szándékosan törték ki az egész edényből, s temették el a test nélkül (Raczky 1982). Hejőkürt-Dollártanya (MOL 9. lh.) A MOL terméktávvezeték-fektetésének megelőző feltárásaként végeztek a Herman Ottó Múzeum munkatársai 2005-2006 során ásatásokat B.-A.-Z. megye déli részén. Hejőkürt határában, a Dollártanya szomszédságában, egy császárkori, szarmata telepü­lésrészlet mellett két, az AVK kialakuló fázisába datálható, nagyméretű agyagkiterme­lő gödröt tártunk fel. Az s2 objektumból feltűnően nagy mennyiségű obszidiánszilánk valamint csiszolt csonteszközök kerültek elő. Az s4 gödör szintén méreteivel tűnt ki a 8. kép. 1-2. Hejőkürt-Dollártanya (MOL-9. lh.), 3-9. Sajószentpéter-l. lelőhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom