A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Selján Éva-Veres János: Újabb lelőhelyek az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai időszakából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Előzetes jelentés)

7. kép. Bükkábrány-Kőkúti-dűlő, S247. kút alatta egy szarvasmarha bordájából csiszolt csontkanál (7. kép 6), s több vesszőlenyomatos faltapasztás (7. kép A következő rétegekből, szinte a kút falában bukkantunk rá a gömbtestű, hengeres nyakú, majdnem teljesen ép, plasztikus dudorokkal díszített, 4 bütyöklábbal ellátott miniedénykére (7. kép 1). Az edényke felületének egy részén vörös okker nyomait figyeltük meg a kiemeléskor, hasán és vállán 2-2 aszimmetrikusan elhelyezett bütyökdísz található. Anyaga finoman iszapolt, homokos soványítású, sárgás-vörösre kiégetett agyag. A Körös kultúra emlékanyagában, Kotacpart-Vata tanya lelőhelyéről (B. Kutzián 1947, XXXIV. t. 8-9), valamint Szentes-Nagyjaksorpartróí (B. Kutzián 1947, XXXIV t. 5) ismerünk olyan négy bütyöklábbal ellátott, kis méretű aljtöredéket, mely talán a miénkhez hasonló edénykéhez tartozott. A vörös okkeres festést legutóbb Tiszaszőlős-Aszópartról négy esetben figyelte meg a publikáló régész (Kovács, 2007, 9. kép 3, 16. kép 6, 6. kép 1, 14. kép 7). 30 cm-rel mélyebben, a fokozatosan elbontott metszetfalban találtuk meg a mélyen bekarcolt vonalakkal díszített, antropomorf ábrázolást hordozó töredéket (7. kép 2). Valószínűleg egy mély tál vagy fazék része, a gömbös miniedénykéhez képest durva kidolgozású, de homokos soványítású, közepes minőségűre égetett agyagból készült. A töredék felületének alsó felét összefüggő meanderminta díszíti, melyet középen, a hosszanti tengely irányában egy vastag szalag oszt ketté, ennek mintája ugyanaz a meanderdísz.