A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

szonylag szűk, a források alapján évenként kb. 60-80 diák közé tehető, ami az iskola tanulóinak kb. 15-20%-a volt, a református diákságnak pedig kb. 40%-a. A kör ezen első szakaszában évente tíz rendes ülést tartott, ebből kettőn, az elsőn és utolsón protokolláris események zajlottak. A többi alkalmon pedig felolvasásokat, szabad előadásokat, szavalatokat tartottak. Az imádkozókról is külön listát vezettek, ez a kör kegyességtörténeti szempontjából fontos, hiszen egy ifjúsági kör életében ez önmagában nem lenne fontos, de a tagok életútjának ismeretében fontos, mivel sokan választották a lelkészi hivatást. Csorba György igazgató az 1916-17-es tanévi értesítőben a Bethlen Gábor Körről szóló beszámolójában megállapította, hogy: „A gyenge hajtás, melyet ezelőtt hét évvel ültettek terebélyes fává lett." Ezen gondolattal lehet a legjobban összefoglalni ezen évtized munkáját és eredményeit. Az I. világháború, valamint Csík Dániel vallástanár váratlan halála - 1920. május 8. - egyaránt megnehezítette a kör működését. A tanári kar szinte azonnal az akkor még csak ideiglenes vallástanárra Balázs Győzőre bízta a kör vezetését, aki végül 1920-1947 között irányította ezen ifjúsági kör működését. Ezen időszak alatt a kör kilépett az iskola falai közül és a város kulturális és szellemi életébe bekapcsolódott. A kör vezetősége és tagjai valódi megbecsülést vívtak ki önmaguknak, melyet csak növelt a régi tagoknak anyagi és szellemi támogatása is. A kör működése jelentősen átalakult, mint arról fentebb a vezető tisztségviselők kapcsán már említésre is került, azonban ekkor vált valódi önképzőköri és bibliakörré is. A kör történetének ezen második szakasza egy jól kézben tartott helyi ernyőszervezetre hasonlított, melyben a református tanulók közül szinte mindenki megtalálhatta a mag érdeklődési körébe tartozó programot. A vallástanár vezetése mellett ezen időszakban számos ünnepély volt különböző egyházközségekben, melyet napjaink gyülekezeti ún. kiszállásaihoz lehetne hasonlítani. Ezen alkalmakkor a fiatalok részt vettek a liturgikus cselekményekben, valamint bemutatták az iskolát és a kör munkáját is.

42 Az ülések száma változó volt, rendes ülésekre kéthetenként került sor, azonban minden évben volt legalább 2-4 külön szervezett program is, mely vagy koncertet, vagy irodalmi előadást, vagy diákbált jelentett. A kezdeti időszaktól eltérően számos rendezvényt szerveztek, elsősorban kulturális jellege domborodott ki a körnek.

43 Rendszeresen írtak ki pályázatokat és rendeztek szónok-, zsoltáréneklő illetve vers- és prózamondó versenyeket minden tanévben, melyeken a tanulóifjúság szép számmal vett részt. A pályázatokra többször előfordult, hogy magánszemélyek tettek jelentősebb adományt. Általában maguk az adományozók határozták meg ezekben az 41 Csorba György (?, 1869., ? - Miskolc, 1945. szept. 18.) matematika-természettan szakos tanár, iskolaigazgató. - A gimnáziumban tanult 1880-1888 között. 1898-1908 között rendes tanára, majd 1936. ápr. l-ig igazgatója volt az iskolának. A „tankerületi ki. főigazgatói" címet is elnyerte. Az Országos Református Tanáregyesület tagja volt. in: Értesítő, 1944-45, 10., 1945^16, 18. 42 Hejőcsaba, Sajóecseg, Ziliz gyülekezeteiben. 43 Herczegh Ferenc ünnepély 1926. május 2. Az ünnepség programja megtalálható a BAZmLT., VIII—55, Tanáriszék jegyzőkönyvek 1926 április 29. Károlyi Gáspár emlékünnepély az 1929-30-as tanévben. Értesítő, 1929-30., 30-34. Vergilius és Szabolcska Mihály emlékére tartottak ünnepélyt 1930-1931-es tanévben. Értesítő, 193031., 31-37. Szenczi Molnár Albert emlékünnepélyt, a hejőcsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület meghívására pedig egy Tompa-estet rendeztek. Értesítő, 1933-34., 43-45. 705