A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: Politikai vagy önképző kör? (A miskolci Bethlen Gábor Kör története az értesítők tükrében)

esetekben a pályázat címét is. Ugyanakkor voltak állandó pályázatok is elsősorban a kisgimnazisták részére.

45 A városban működő más református kegyességi körökkel, csoportokkal jó kapcsolatot ápoltak, melyet a közös ünnepségek rendezése és egyéb együttműködések is bizonyítanak. A miskolci reformátusság egyik legfontosabb kegyességi szerveződése e korszakban a miskolci Kálvin Szövetség

46 volt, melynek rendezvényein a kör tagjai is rendszeresen részt vettek, adott esetben pedig műsoraikkal színesítették. Összegzés A miskolci Bethlen Gábor Kör történeti feldolgozásából két pontban lehet összefoglalni a legfontosabbakat. A legfontosabb, amit a miskolci kör története példáz, hogy teljesen eltérő feladatokat tűzött maga elé egy középiskolai és egy felsőoktatásbeli önszerveződő kör. Az azonban már érthetetlen, hogy a történeti szakirodalom csak egyfajta mércével hajlandó mérni e különböző körök történetét. Az élet sokkal változatosabb és színesebb volt néhány generációval korábban is, minthogy be lehetne skatulyázni így vagy úgy egy kör alapján a többit. Kivételes helyzetben van a Szegeden működő egyetemistákból álló Bethlen Gábor Kör, melynek tagságát és működését már feldolgozták. A fiatal értelmiségiekből álló közösség számos alkalommal hallatta hangját politikai kérdésekben, ami alapján a kutatók úgy vélték, hogy a Bethlen Gábor Kör elsősorban politikával foglalkozó s nem felekezeti, hitbuzgalmi egyesület volt. Sajnos ezen észrevétel rányomta bélyegét az egész ifjúsági mozgalom megítélésére. Célunk az volt, hogy bemutassuk: bár a Bethlen Gábor Kör egységes ifjúsági egyesületnek tűnik, mégis partikuláris sajátosságok érvényesültek benne, ami lehetővé tette politikai és társadalmi kérdésekkel való foglalkozást és önképzőköri működést egyaránt. Kiválóan megfigyelhető, hogy a 44 - 1921—22-es tanévben vitéz Nagy Pál pályadíja „Új nemzedék és az újjáépítés" in. Értesítő 192122., 26-27 - 1923-24-cs tanévben Szabó Dániel pályadíja „Uj nemzedék rajza Jézus Krisztus jellemvonásai alapján" in. Értesítő 1923-24., 12 - 1926-27-es tanévben Szabó Dániel pályadíjának témája a vallás- és természettudomány állásainak összhangja, és Puky Endre dr. tétele "Szegedi Kis István, mint az önmegtartóztatás és kitartás lélekóriása." In. Értesítő 1926-27., 18-20 - I927-28-as tanévben Szabó Dániel pályadíjának címe „A magyar ifjúság számára követendő példák a magyar történelemből" volt. In. Értesítő 1927-28., 20-22. - 1928-29-es tanévben Szabó Dániel díjra Mitológiai vonatkozások a magyar nép életében, Kálvin Szövetség; Mit tehet a református ifjú az egyházért? vagy Mit tehet a református ifjú a hazáért? témájú dolgozatokkal lehetett pályázni. Értesítő 1928-29., 25-27 - 1932-33-as tanévben Csintalan József és Porcs Kálmán gimnáziumi igazgató felajánlásaiból két pályázatot hirdettek meg. "A példabeszédek könyvében szereplő közmondásokhoz hasonló közmondások a magyarban" és "A pápai méltóság kialakulása." In. Értesítő 1932-33., 33^40. 45 „Hűség az állatvilágban" in. Értesítő 1928-29., 25. 46 Miskolci Kálvin Szövetség: Alakult 1925. február 15-én, alakulásakor 858 tagja volt, 1929-ben már 1143. A szervezet a várost nyolc körzetre osztotta fel, melyekben férfi és női elnökök, választmányi tagok, utcagondozók dolgoztak. A szövetségnek kilenc bizottsága volt, úgymint tanulójóléti, szervező, ünnepélyrendező, gazdasági, számvizsgáló, fegyelmi, templomgondozó, kórházápolda és fogházlátogató bizottság. A miskolci Kálvin Szövetséghez csatlakozott: a miskolci ref. női Filléregylet, Református Leányegylet, a 758. sz. Méliusz cserkészcsapat, a 747. sz. Lévay József apródcserkész csapat, a reálgimnáziumi Bethlen Gábor Kör, a leánygimnáziumi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. A szövetség hitbeli munkát végzett, vasárnapi vallásos estélyeket, szeretetvendégségeket szerveztek. A nagy világgazdasági válság után szociális érzékenységüket a város protestáns és nem protestáns lakói mind érezhették, olyan nagy munkát végeztek., in. LESZIH Andor-HALMAY Béla: Miskolc, Bp., 1929, 327. 706