A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Csorna Zsigmond: A középkori francia-vallon hatás a magyarországi szőlő-borkultúrára

A KÖZÉPKORI FRANCIA-VALLON HATÁS A MAGYARORSZÁGI SZŐLŐ-BORKULTÚRÁRA CSOMA ZSIGMOND A magyar középkor anyagi kultúrájának kutatásában és történetében még sok fehér folt van. Valószínű éppen ezért több általánosítás és toposz, summás kijelentés található e korszak történeti leírásában. Egyik ilyen, és még eddig nem eléggé vizsgált a francia-vallon betelepülés hatása a magyarországi szölészetre-borászatra. Általánosságban a minőségi szőlő-bortermelés előtérbe kerülését tarthatjuk fontosnak hangsúlyozni ebben a kérdésben. Az összegyűjtött történeti, történeti-néprajzi, nyelvészeti, összehasonlító gazdaságagrártörténeti adatok elemzésével azonban ebben a kérdésben is jobban kirajzolódó képet kaphatunk. Véleményem szerint 10 főbb pontban foglalható össze a francia-vallon hatás és kapcsolat a magyarországi szőlő-bortermelésben. 1. A helynevek kérdésében, 2. az irtásterületek és a kedvező ökológiai adottságú területek egykori kialakításában, kiválasztásában, 3. a tőkeművelésmód és metszési mód megváltozásában, illetve a jellegzetes metszőkés használatában, 4. a talajmüvelés megváltozásában és az eszközhasználatban, 5. a lábra szerelt, és rögzített segédeszközök hordásában, 6. a furmint és a góhér szőlőfajták előtérbe kerülésének kérdésében, 7. a kései szüret és a taposás, valamint a préses mustnyerés elterjedésében, 8. a ráspia és az ürmösbor készítésében, 9. a dongás faedények használatában, a pincében történő borérlelésben, tárolásban, 10. Szent Vince, Szent Egyed és Szent Márton kultuszában, és elterjesztői voltak a francia-vallonok, a búcsújárási kapcsolatok mellett. A francia-vallon szőlő-bortermelés hatása és a magyarországi kapcsolatai már több, mint 20 éve foglalkoztatnak, amikor is Andrásfalvy Bertalan a PhD védésem opponenseként feltette a kérdést, hogy miben látom a vallonok hatását a magyar szőlészetben és borászatban. Itt most csak a legfontosabb, legjellemzőbb hatásokat, különbségeket mutatom be. A középkor iránti megélénkült figyelem természetesen a francia-vallon és a magyar kölcsönkapcsolatok kérdésének a tisztázásához is hozzájárulhat, segíthet. Nézzük, miben is látom összefoglalva a 10 szempontot, ami a magyarországi francia-vallon szőlészeti-borászati hatást, kapcsolatot jelenti: 1. A középkori francia-vallon telepesek több hullámban érkeztek Magyarországra. A többi középkori betelepült nemzetiséghez-etnikai kisebbséghez hasonlóan a vallonok is asszimilálódtak, nyomuk ma már nehezen követhető. A történettudomány két markánsabb betelepítési hullámot különböztet meg. Ali. században egy korai hullámot, amikor Eger vidékére, Szerémségbe városlakó népcsoportok érkeztek. Ennek emléke a szerém578