A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

ELŐADÁSOK A VALLONOK TÖRTENETÉHEZ - Csorna Zsigmond: A középkori francia-vallon hatás a magyarországi szőlő-borkultúrára

ségi Fruska-Gora, vagyis magyarul a Frank-hegy (Álmos-hegy) és az itteni Tarcal elnevezés is. A szerémségi borvidék jó minőségű középkori borairól a 14-16. században híres volt, Mátyás király legkedveltebb boraként emlegették a korszak történetírói, krónikásai. De hasonlóan az első telepítési hullám személyisége volt az I. Béla király által 1074-ben alapított szekszárdi monostor elöljárója Villermus apát is, akit a neve alapján vallon származásúnak tartottak, és megállapították róla, hogy borissza, részeges apát volt.

1 A 12-13. században egy későbbi telepítés Tokaj-Hegyalj a, Eger, Szepesség, Esztergom, Székesfehérvár környékére juttatott vallonokat. Tokaj-Hegyalján 1201ben jelent meg Olaszliszka és Liszka-olaszi település az oklevelekben, Bodrogolaszi, Francavilla pedig 1224-től, Tállya 1248-tól, a hegyaljai Tarcallal.

2 A középkori latinban azonban nem lehet elkülöníteni, hogy olaszi néven emlegetett letelepült, kiváltságot kapott népcsoport Itáliából vagy Vallóniából érkezett-é? Olaszi néven a középkorban 8 falut találunk 7 megyében. Baranyában, Borsodban, Liptó megyében, Szepesben, Szeremben, Zemplénben egyet-egyet, Biharban kettőt. Nem minden Olaszi településnév jelentette ugyanis azonban a nyugati újlatin nyelvet beszélők közösségét, közelebbről vallonoknak települését.

3 A 12-13. századi külföldi telepesek között a településnevek alapján nem lehet tehát eldönteni, hogy vallon vagy olasz betelepülésre utalnak-é az adatok. A Latini kifejezés egy gyűjtőnév ebben az időszakban, ami mindkét népcsoportra vonatkozott. Tállya esetében azonban a vallon eredet jobban bizonyítható, mint Bodrogolaszi, Olaszliszka esetében. Névátvétel útján a zempléni Olaszi és a szerémségi Nagyolaszi kapcsolatát is feltételezi a történettudomány. A 15. századi liége-i krónika utal a vallonok kivándorlására. De sajnos elveszett az az eredeti oklevél, amelyben szerepelt, hogy ezek a hospesek különböző Olaszi helységekben telepedtek le. A magyar források közül néhány oklevél áll rendelkezésre, ahol Olaszi név is szerepel, a telepesek kiváltságaival. A vallon név azonban, mind személynévként, mind településnévként fennmaradt a későbbi évszázadokban. így pl. 1670. december 15-én inventáriumban Kassán egy Zakariás Vallon nevű személynél ruhaféléket és egy nyereg alá való nemezt tüntettek fel, illetve 1723-ban Ferdinánd átengedte Drugeth gróf és örökösei részére a zempléni javaiból többek közt Vallont is.

4 A francia-vallonok Árpád-kori megjelenése a Felföld néhány kisebb táján ismert, így az Egri-völgyben (Vallis Agriensis) és a Hernád völgyében, illetve a Tokaj-Hegyalján. Eger-völgy a középkorban sajátos gazdasági körzete volt az egri püspökségnek és káptalannak. Felnémet, Cigléd, Eger, Nagytálya, Maklár, Heves megyéhez tartozott, de az Eger patak bal partján Tárkány, Álmagyar, Tihamér, Kistálya, Szomolya, Bogács, Noszvaj, Ostoros Borsod megyébe esett. Felnémet a 13. század óta az egri püspök faluja és egyben a Vallis Agriensis része is volt. Alapítói feltételezhetően a Liége környékéről érkezőkkel egy időben érkeztek. Szőlőske, Olaszi, Andornak a történeti fogalomként használt Eger-völgytől kelet felé kissé távolabb feküdtek. Szőlőske, Olaszi az Árpád-korban részei voltak az egri szőlő-borkultúrának. Olaszi Noszvaj határában a belterülettől délre feküdt, 1 Tóth R, A verduni kanonokok és az első vallon-magyar kapcsolatok. A tokaji konferencián elhangzott előadás. 2 Székely Gy, 1968. 47., 69. A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. Székesfehérvár évszázadai. 2. 45-72. 3 Pl. Lappincsolaszi (Wallendorf) Burgenlandban. Kiss L., 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára II. 4 MOL. UetC. 579