A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

Hozzátennénk viszont, hogy jelen tanulmányunk írásakor magunkénak is érezvén a 2005ben, a Néprajzi Múzeumban Huszka József rajzaiból és akvarelljeiből rendezett kiállítás szempontját, rájuk vonatkozóan (is) idézzük: „Elméletével - a magyar népművészet ornamentikáját keleti, perzsa, indiai gyökerűnek vélte, s ezt bizonygatta - hamarosan szembekerült a néprajzkutatókkal. Ezért fogalmazzák meg a kiállítás rendezői, hogy a múzeum Huszka József helyszíni kutatásainak és gyűjtőmunkájának rekonstrukciójával nem elméleteit akarja rehabilitálni, példáján azonban jól be lehet mutatni azt a folyamatot, ahogyan a XIX. század utolsó harmadában megélénkült az érdeklődés a paraszti-népi tárgykultúra s a vidéki élet megannyi színhelye iránt, az „ornamentika", a „szép", az „ízlés", a „stílus" eszméi és fogalmai mentén."

9 A legutóbbi évtizedig meglehetős némasággal övezett Huszka József (1854-1934), 1874-től az Országos Mintarajziskola növendéke volt. Tanári képesítése a figurális ékítményes és építészeti rajzolás oktatására szólt. Désen, Zentán, majd Sepsiszentgyörgyön működött rajztanárként. Tanárkodása idején, az 1880-as években, Orbán Balázs nyomában bejárta a Székelyföld falvait, ahol a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából megörökítette az egyházi emlékeket. Mellette másolta a régi ornamenseket úgy az épületekről, mint a népművészetről, szőttesekről, stb. A magyar díszítő styl című munkája 1885-ben, A magyar ornamentika című műve 1898-ban jelent meg. 1879-ben kapcsolatba került a Magyar Nemzeti Múzeumban Rómer Flóris Ferenc (1815-1889) mellett dolgozó Nagy Géza régésszel, aki 1881-1889 között a Szepsiszentgyörgyön létrejött Székely Nemzeti Múzeum őre volt.

10 Komoly hatással voltak rá Nagy Gézának a szkíták és magyarok rokonságáról vallott őstörténeti nézetei. 1893-ban jegyezte le Huszka: „Háromszék-, és Csíkmegye szép völgyeiben a régi magyar kultúra, az ősi magyar civilizáció megkerülhetetlen kincseire találtam, melynek még emlékezete is kiveszett a magyar Alföldön."" Huszka József szerint a magyar nép művészetének a bölcsőjét Keleten kell keresni, s ő utalt először a magyar ornamentika indiai kapcsolataira. Lechner Ödön (1845-1914) építész keleti formák és motívumok iránti érdeklődése az ő hatására alakult ki. Huszka József 1887-ben, Németországban, 1888-ban Franciaországban járt tanulmányúton. Tanulmányozta más népek ornamentikakincsét és a magyar, valamint a külföldi régészeti ásatások illusztrációit, illetve feldolgozta azokat. 1891 -tői a budapesti piarista gimnázium tanára volt.

12 Itt diákja volt az a Hevesy Vilmos, aki az indiai-hun kapcsolatokat vizs9 Huszka József a rajzoló gyűjtő. Kiállítás katalógus. Néprajzi Múzeum 2005. május-2006. március. 10 Nagy Géza (1885-1915) múzeumőr, történész. Budapesten, a piaristáknál végezte a gimnáziumot, majd a budapesti tudományegyetemen történelmi, régészeti, oklevéltani, irodalomtörténeti, összehasonlító nyelvészeti, földrajzi tanulmányokkal foglalkozott. Rómer Ferenc jelentősebb tanítványai: Hampcl József (1849 -1913), Csetneki Jelenik Elek (1856-1889) mellett említik Nagy Gézát, aki elsősorban a magyarság ős- és államalapítás előtti történetével foglalkozott. 11 Huszka József, Székely művészet. 1893. 2. 1. 20-24. 12 Huszka József munkásságát a Huszka József, a rajzoló gyűjtő című kiállítás mutatta be (Néprajzi Múzeum, 2005. május-2006. március) Huszka J. írásai: Magyarische Ornamenük. Verfast und gezeichnet von - Deutsche Übertragung von Willibald Semayer, Bp. „Pátria", 1900; Honfoglaló őseink ornamentikája. Bp., „Pátria", 1910; Magyar Mérnök-és Építész-Egylet Közlönye, 1910, 5-6. füz.; A szemdísz. Bp., „Pátria", 1916. Építőipar- Építő Művészet, 12 - 19. sz.; A magyar turáni ornamentika története. Bp., „Pátria", 1930. Huszka József publikációival és azok 19. századi művészettörténeti, illetve kultúrtörténeti vonatkozásaival is foglalkozik Sinkó K.: Die Entstehung des Begriffs der Volkskunst in den Kunstgewerbemuseen des Zeitalters des Positivismus. Ornament als Nationalsprache. Acta Históriáé Artium XLVI (2005) 205-259. Sinkó K. tanulmányában hivatkozik az 1873-as bécsi világkiállításon bemutatott, az Osztrák-Magyar Monarchia területéről begyűjtött népművészeti emlékanyag, köztük a magyar tárgyak sikerére. 450