A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai
gálta és a Munda - Magyar - Maori címmel, Uxband név alatt, 1928-ban jelentette meg erről szóló tanulmányát. Állításait, mint tudjuk, később (beismerve, hogy a MohenjoDaron felfedett írásnál sem találtak semmi összefüggést a sumér nyelvvel) visszavonta. 13 Hevesy Vimos levelezésben állt Zajti Ferenccel és Medgyaszay Istvánnal is. A néprajztudomány területén később több hasonló, párhuzamos gyűjtés és feldolgozás is elindult (Herman Ottó [1835-1914], ifj. Jankó János [1868-1902], Bátky Zsigmond [1874-1939]). 14 Gróf Zichy Jenő (1837-1906) és Posta Béla (1862-1919) is ebbe az irányba indultak vizsgálataik során. 15 Az ősi magyar művészet utáni kutatás céljából Horti Pál (1865-1907) festőművész és iparművész, 1890-től a Fővárosi Iparrajziskola tanára, Keletre utazott (és eközben halt meg). Dr. Tóth Jenő népművészeti gyűjtést folytatott Indiában. 16 A néprajzi emlékek és az ornamentika gyűjtésének kiemelt helye volt Erdély. A Székelyföldön járt gyűjtőkörúton Thoroczkay Wigand Ede (1870-1945) is már 1902-ben. 17 Ugyanebben az időben Erdélyben gyűjtötte az élő magyar népművészetet Malonyay Dezső (1866-1916). Nagy volumenű vállalkozásában a gödöllőiek nyújtottak neki segítséget. Az 1907-1922-ben megjelent A magyar nép művészete című öt kötetes művét Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920), Undi Mária (Mariska, 1877-1959) és mások illusztrálták. Malonyaytól és a gödöllőiektől függetlenül Medgyaszay István építész Juhász Árpáddal gyűjtött tárgyi és építészeti népművészeti „emlékeket" 1904-ben Kalotaszegen és Székelyföldön. 18 Medgyaszay egész építészmérnöki pályafutását meghatározta ez a közvetlenül a tanulmányai befejezése (1904) után végzett gyűjtőkörűt. Malonyay említett nagy művének első két kötete Medgyaszay népi építészetet bemutató rajzaival jelent meg (1904-ben és 1905-ben), s ez a munkája jól kiegészítette a gödöllőiek gyűjtését. Az építésznek a népművészettel való találkozása később viszont a gödöllőiekétől teljesen eltérő irányban haladt tovább. Medgyaszay István alkotóművészetében két párhuzamosan futó, az építészetét meghatározó érdeklődési vonalról beszélhetünk. Az egyik maga az építészet: a modern építészeti megoldások vizsgálata és az építészeti formák megújulásának a kérdése. A másik a magyar népi építészet és ornamentika vizsgálatán és alkalmazásán messze túlmutató „elméleti síkú" következtetések levonása volt. Jelesül a népi építészetben megőrzött - a szerkezetekben és a díszítőelemben évszázadokon át hagyományozódott formák eredetének a kérdése foglalkoztatta. 13 Erre utalt Germanus Gyula is. {Bengáli tűz. Budapest) 14 Őriné Nagy Cecília, Népművészeti témák a gödöllői művésztelepen. In. „ ... csak néztem és gyönyörködtem " Népművészet a gödöllői művésztelepen. Időszaki kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban, 2004. kiáll, kat. 24. 15 GrófZichy Jenő főbb művei: Kaukázusi és közép-ázsiai utazásai. I— II. Budapest, 1897; Oroszországi és keletázsiai expedíciójának beszámolója. Budapest, 1899; Harmadik ázsiai utazása. I—IV. Székesfehérvár, 1900-1905. 16 Dr. Tóth Jenő 54 db Indiában készített, az ottani népművészetet bemutató akvarelljeit említi Zajti F. India történetének ethnographiai problémái című tanulmányában. In: Zajti Ferenc indiai gyűjteményének kiállítása. Kiáll. kat. 13. Országos Iparművészeti Múzeum 1929. november-december. 17 Thoroczkay Wigand Ede és a gödöllőiek kapcsolatáról írt: Keserű K., A „gödöllői építészek". In: A gödöllői művésztelep 1901-1920. Szerk.: Geller K., G. Merva M., Őriné Nagy C. Gödöllő, 2003. 71-76. 18 1905-ben, a Művészetben még Benkó István név alatt jelent meg Körös/ő című írása. Művészet, 1905., 250-251. 451
