A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

míg a törzsbirtoktól távolabb fekvő Toronya birtokrészt 1291 körül váltják vissza a Baksa nemzetség tagjaitól jelentősnek számító 180 márka összegért.

48 A Tolcsva környéki birtok északi részén, csak a 14. század középső harmadában tudjuk először lakott települések írásos nyomait kimutatni. A Tolcsva patak mentén megtelepült Horváti falu, egy zálogosítás alkalmával, 1339-ben jelenik meg.

49 A tőle északkeletre fekvő Komlós, más néven Komlostelek meglétéről első ízben, csak igen későn, 1379-ben, egy birtokosztály alkalmával szerzünk tudomást. Feltételezzük azonban, hogy Horvátihoz hasonlóan utóbbi falu is talán már a század közepén kialakulhatott. Ennek magyarázatát abban kereshetjük, hogy Langeus-ágból származó László 1340-ben Károly Róberttől nemesfém bányák nyitására kap engedélyt.

50 Erre értelemszerűen a birtok északi, hegyekkel övezett részén kerülhetett sor. Talán mindkét utóbb említett település létrejöttét ez az adomány indukálhatta. A 13. század végén említett toronyai birtoktömb területén még két további településjött létre a következő század folyamán: Gerchel és Csergő falvak. Gerchel temploma már a 14. század elején fennállt,

51 de alapítása egyértelműen nem köthető a Tolcsvákhoz, mivel maga a település nem jelenik meg 1379 előtt a nemzetség birtokai között.

52 Csegő szintén későn, csupán 1377-ben bukkan fel az írott forrásokban.

53 Azonban nagy valószínűséggel hasonlóan a másik településhez, számolhatunk létezésével már a század első felében is. Egyes információtöredékek alapján sejthetjük, hogy az egységes Tolcsva terra mára 13. század végén felosztásra került - az Engel Pál által meghatározott - „területi osztály" elvét követve.

54 Ezt követően 1345-ben értesülünk új osztály tételéről, melyben a nemzetség családfői: Langeus-ági László és Uz-ági Imre osztják fel ősi birtokaikat egymás között. Sajnos nem tudjuk nyomon követni, hogy a felosztás rendszerében ekkor még a „területi osztályt" követék-e, vagy a hazánkban először 1343-ból adatolható „telekosztály" szerinti osztozkodást. Utóbbit valószínűsíthetjük, mivel a „telekosztály" tételénél, az esetek többségében a nemzetség közös használatában lévő templomok, monostorok, várak nem kerülnek ki a közös kezelésből.

55 Ugyanis 1379-ből ismert újabb birtokosztály alkalmával a többi birtokrész mellett magára a nemzetség várára is osztály tesznek.

56 Ebből az oklevélből megismerjük a Tolcsvák kezén lévő birtokrészeket, név szerint: „Tolchua, Thoronya, Chergew, Vyfalw, Kuthpathaka terra, Horuathy, Komlós, Vorbo, Gerchel, Aba, Keleznyev". Értékesebb információkat nyerünk az utolsó ismert, 1398-as osztályról, melynek teljes szövege fennmaradt.

57 Ebből megismerhetjük a nemzetségtagok rezidenciáinak Tolcsván belüli elhelyezkedését és egykori birtokrészeik pontos földrajzi fekvését is. 48 ÁUO V. 37. oklevél. 49 Anjou XXIII. 272. reg. 50 Anjou XXIV. 146. reg. 51 Mon.Vat. 1/1.320., 332. 52 MOL DL 71948. 53 MOL DL 5242. 54 Gál V., 2003a. 39-40. 55 EngelR, 2003. 632. 56 MOL DL 71948. 57 ZSO 1.5467. reg. 92