A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei

A vár kutatás előtti állapota Sólymos vára a Bodrogköz síksága és a Zempléni hegység határán, utóbbi egyik déli 426 m magas, a tetején lévő romok alapján Pusztavár-tetőnek nevezett, vulkáni kúpján helyezkedik el (2. kép). Eddigi kutatásaim alapján természetföldrajzi rokonságot csupán a közelben fekvő Regéc várával

58 mutat. A megközelítőleg észak-déli irányban elnyúló vár hossza 112 m, szélessége helyenként meghaladja a 30 m-t, alapterülete kb. 0,35 ha. Az elnyújtott ovális alaprajzú erősséget a területén keresztben húzódó, Nováki Gyula által természetes eredetűnek tartott árok

59 két, eltérő alapterületű várrészre tagolja. A déli várrész hossza 55 m, szélessége 32 m, területe kb. 1,33 ha, míg a nagyobb északi várrész hossza 72 m, szélessége 30 m, területe kb. 1,72 ha. Mindkét várrész középpontjában egy-egy, szintén természetes eredetű csonka kúp emelkedik, melyek tetején találhatóak a vár egyik jellegzetességeinek számító kerek tornyok maradványai. Az utolsó felmérés szerint az árok északi húzódó feltételezett osztófal már csak szintvonalak alapján érzékelhető. A sok helyen erősen roncsolt külső várfal maradványai a várudvar szintjétől mérve 0,5-1,2 m-es, a hegy nyugati oldalának terasza felett helyenként 4-5 m-es magasságban állnak (3. kép). A nyugati terasz külső oldalán Nováki Gyula egy, ma már csak nehezen azonosítható sáncot tételez fel, mely a lankásabb részt és talán a várba felvezető utat is védhette. A kerek tornyoknak alapot biztosító csonka kúpok közvetlen környezetükből, azaz a várudvar szintjéből mintegy 4-5 m-rel emelkednek ki. A déli várrész déli felén, a vár középső részén és az északi várrész északi felében a várudvar szintje nagyjából vízszintes. Azonban a szintvonalak alapján megállapítható az is, hogy a déli várrész területe és különösen a torony, mintegy 5 m-rel emelkedik az északi várrész területe és tornya fölé. Az ásatás előtt már ismert volt, hogy a déli torony északi előterében egy ismeretlen nagyságú négyszögletes épülettel kell számolnunk. Ennek nyugati falában egy bevilágító ablak rézsüs kávájának maradványait fedezhettük fel. Ez arra utalt, hogy egy elpusztult, ismeretlen magasságú épület alsó, félig földbe mélyített, pince jellegű helyiségével van dolgunk. A vár kutatástörténetét röviden áttekintve

60 első alkalommal Balassa Iván sárospataki múzeumigazgató, 1961-ben adott megbízást a Komlóska felett elterülő Pusztavár felmérésére. A munkát 1961. július 14-én és 15-én Valter Hona és Molnár Vera régészek végezték el. Mint jelentésükben írják, a sűrű aljnövényzet miatt pontos méréseket, ezáltal pontos felmérést nem tudtak készíteni, inkább általános áttekintést adtak a vár formájáról.

61 A Sándorfi György és Nováki Gyula által 1986-ban készített első szintvonalas felmérésen megjelenik egy négyzetes alaprajzú épület az északi várrész területén, itt már jól látható az osztófal, és jelölték a vár nyugati fala alatt végighúzódó árkot és a külső földtöltés egy szakaszát is. A legutóbbi, még az ásatás előtt készült 1997-es felmérést megelőzően, Köteles László, Komlóska polgármestere megtisztíttatta a vár területét a 58 Nováki Gy.-Sárközy S.-Feld/., 2007. 81-82. 59 Nováki Gyula-Sándorfí György: Komlóska-Pusztavár 1997. évi felmérése, 1. o. kézirat. Sárospataki Rákóczi Múzeuma. Adattára. 60 A vár kutatástörténetének részletes ismertetését lásd: Gál V., 2003b. 115-116. 61 Molnár Vera-Valter Ilona: Komlóska-Pusztavár felmérése 1961. Kézirat. Sárospataki Rákóczi Ferenc Múzeum Adattára. 93