A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár régészeti feltárásának eredményei
László, Miklós és Péter fia Márton, mint osztályos atyafiak, 50 budai márkát, márkánként 400 új dénárral számolva, fizetnek feleségének Dorottyának hitbér gyanánt. 33 A 14. század második felében élt Langeus fia, Pál első említése 1369-ből ismert. 34 A század utolsó harmadában végig szerepel az írott forrásokban, majd a nikápolyi csata után nemzetségének egyetlen még életben lévő férfi tagja maradt. Az 1380-as és 90-es években folyamatossá vált a két nemzetségi ág közötti viszálykodás. 1388-ban Margit asszony egyik ismeretlen birtokán 35 élő János nevű famulusát verte meg két jobbágy. Az irat hátoldalán szereplő feljegyzés szerint a beidézést tolcsvai Langeusnak, fiának (Pálnak), feleségének és leányainak kézbesítették. 36 Rá egy évre - mint fentebb láttuk - az Uz-ág fegyveres csatlósai ütöttek rajta a másik család birtokain, tették tönkre földjeiket és jobbágyaik felszerelését. Azonban az oklevél egy megjegyzése rávilágít arra a tényre, hogy ezek célzottan gazdasági jellegű hatalmaskodások voltak, mivel az asszonyokat a megtámadott toronyai birtokon nem rabolták el, és nem becstelenítették meg. 37 1399-ben magát tolcsvai Pált vádolják meg azzal, hogy Zegnyei (dictus Pizlrang) Egyed özvegyének Elek nevű familiárisát megölte. 38 Az 1405-ben tállyai várnagyságot is viselő Pál első feleségéről csak 1405-ben értesülünk. Margit, Delne-i János fia János leánya volt. Anyja, Katalin, egy bizonyos Miklós esztergomi érsek nővére, nagyapja, aki a Kaproncai előnevet viselte, 1322-24 között Drugeth Fülöp familiárisaként regéci és dédesi várnagy volt. 39 Második feleségéről, Cseb-i Miklós fiainak Lászlónak és Jánosnak nővéréről, Annáról, először Pál halála után 1416. november 7-én hallunk. 40 Pálnak idős kora ellenére még első feleségétől 1410 és 1414 között fia született, 41 akinek talán a nemzetségi ág kiemelkedő tagja után adhatta a László nevet. Azonban a fiú igen fiatalon, apja után 42 három évvel, 1418-ban meghalt, s ez a Tolcsva nemzetség fiági kihalását jelentette. 43 A nemzetség birtokai ezután a leányágakon rokonságot tartó környező nemes családok - Csicseri Ormosok, Sóosok, Uporok kezén aprózódtak fel. A nemzetség birtokában a 13-14. század folyamán összesen egy tucat birtok vagy birtokrész volt. 44 1255-ben még csak a központ, Tolcsva ismert, majd a Bodrog partján a századforduló után tűnnek fel Sára és Újfalu falvak. Sára falu 1299 és 1321 között jött létre, 45 míg Újfalu első említése a pápai tizedjegyzékben 1332-1337 közé tehető. 46 1299-ben hallunk a Bodrog túloldalán elterülő és Uz fia Majos birtokában lévő Chenke földről, 47 33 ZSOII/1. 1259. reg. 34 MOLDL2542. 35 Az oklevél sérült. 36 C. Tóth N., 2005. 39. reg. 37 „Toronya birtokukra törve nonnullas matronas spoliando et dehonestando" C. Tóth N., 2005. 76. reg. 38 C. Tóth N., 2005. 280. reg. 39 EngelR, 2001. Delnei (Kapronca) rokonság 40 ZSO V. 2404. reg. 41 1410: „utódot nem remélvén" ruházza birtokait Perényi Imre ispánra. ZSO II/2 7565. reg. ül. 1414: fia születérésre ZSO IV. 1584. reg. 42 Pál halála 1415. júliusa és szeptembere közé tehető; ZSO V. 913. ill. 1003. reg. 43 ZSO V. 2404. 44 A Tolcsvák birtokának középkori kiterjedéséről és határairól lásd: Gál-Mlakár Viktor: Tolcsva terra és vára. In: Castrum 2007/2. megjelenés alatt. 45 1299: CD VI/2. 218-221.; 1321: Anjou VI. 17. reg. 46 Monumenta Vaticana (a továbbiakban Mon.Vat.) 1/1. 324., 345., 362. 47 CD VI/2. 218-221. 91
