A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)
Hajdú Ildikó: Tokaj-hegyaljai borászat gazdasági antropológiai vizsgálatának lehetséges területei
sere, valamint az azzal szorosan összefonódó civil szervezetek létrehozására irányuló törekvéseket. A borászok minden kezdeti cselekvése a helyzet bizonytalanságának csökkentésére irányult, mások viselkedésének biztosításán keresztül, amelyet különböző együttműködések, valamint intézmények létrehozásával törekedtek elérni. Ezt szolgálták azonban a termelők gazdasági tevékenységében megjelenő innovációk is, amelyek főként a hazánkban letelepedő, nagy borászatokat létrehozó külföldi befektetők stratégiájának követésében, és a nyugati gyakorlat hazai átültetésének gyakorlatában valósultak meg. Innováció A legtöbb társadalmi esemény hátterében gazdasági motivációk húzódnak meg, amelyek azonban sosem mentesek más kultúrák által gyakorolt hatásoktól. Kulturális, társadalmi, gazdasági kapcsolatokban vagy jelenségek szétterjedésében mindig nagy szerepet játszott a kereskedelem, amely a kultúrák érintkezésének elsődleges színtereként definiálható. Jelentősége a 20. században meghatározó szereppel bír, amely jelen kutatási témában szintén önálló vizsgálati területként ragadható meg az innovációk terén. A rendszerváltással főként külföldi termelési, értékesítési és kereskedelmi minták jelentek meg. A meginduló innováció öt jelentősebb területen fejtette ki hatását. Ezek között elsőként, korábban nem alkalmazott termelési eljárás, a reduktív technológia megjelenését kell megemlíteni. A '90-es években külföldi befektetők jelentek meg a régióban. Gazdasági hatásuk számos területen látható volt: a Magyarországon megszokottól eltérő gazdasági szemlélet mentén szervezték gazdálkodásukat; új, addig közelről nem ismert technológiákat hoztak magukkal; és rövid időn belül a rendelkezésükre álló gazdasági tőke révén erőteljes befolyásoló szerepre tettek szert a törvényhozásban. A reduktív technológiával új, korábban csak egy szűk réteg által ismert termék jelent meg a borpiacon, a reduktív bor formájában. Hatására egy háromszereplős (külföldi vállalatok - hazai borászok - fogyasztók), minden résztvevője közötti kétirányú folyamat vette kezdetét az új termék, valamint a minőség emelése terén. Az új piaci termék bevezetése a külföldi befektetők részéről nemcsak a fogyasztók, hanem a kistermelők felé is komoly kommunikációs kihívást és ellenérzést jelentett. Hasonlóképp a kistermelők és fogyasztók között a minőségi termék, valamint az új termék kommunikációja is kétirányú reflexív folyamatban realizálódott. Az új termelési feltételek megteremtésével párhuzamosan a bor piaci elhelyezési lehetőségeinek keresése is lényeges kérdéssé vált, amely a rendszerváltással szinte teljesen megszűnt. A kis borászatok termékértékesítésének elsődleges színhelyévé vált a borturizmus, és ezzel párhuzamosan, külföldi előképek alapján, a borturizmusra épülő kulturális borutak szervezése. Részben ennek segítését szolgálta az ötödik innovációs területként megemlíthető, civil szervezetek létrehozására irányuló törekvés a borutak, egyesületek szervezésével, amelyek a megszűnő és eddig a termelés és értékesítés folyamatait koordináló gazdasági szervezeteket célozták meg részben kiváltani. Átalakuló gazdasági struktúra, új társadalmi szerveződési formák Az innovációval szoros kapcsolatban áll, mégis önálló kutatási területként szükséges kezelni a hegyaljai borászok társadalmi kapcsolatainak átszerveződését, mind a gazdasági, jogi keretfogalmak, mind a társadalmi jelenségek vonatkozásában. A gazdák a rendszerváltással, a szövetkezeti keretek között történő együttműködésnek a megszűnésével, egyedül találták magukat a megváltozott társadalmi és gazdasági folyamatok 476