A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

Öregkori portré pesti és budai tervtár egyesített anyagát rendezte. 1914-1918-ban a Cél című lap műkritikusaként a Kelet ókori művelődéstörténet köréből több dolgozata jelent meg. 1919-ben lefordította magyarra, és saját költségén jelentette meg Zarathustra Zendavestáját. A könyvet illusztrálta is. A fordítás pontossága és a kifejezések helyessége érdekében elvégezte a református teológiát. Egyházi szolgálatot sohasem vállalt, de A képzőművészet és vallás címen három éven át előadott a református teológián. 1924 szeptemberében a Nemzeti Szalonban rendezett XL. Csoportkiállításon bemutatta a Zarathustra Zendavesztájához készült 21 darab illusztrációját.

44 A kiállítás katalógusában művészetét a következő sorokkal jellemezték: „Zajti a belső élményeknek, a dolgok mélyén rejtőző lelki területnek megértő, igaz tolmácsolója. Határozott törekvése a művésznek: a pszichikum legjellemzőbb karakterét minél könnyebbül adni vissza... Egy finom tónusú Krisztus-fej, néhány megkapó hangulatú tájkép és megannyi karakteres tanulmányfej jellegzetes darabjai gyűjteményének." De hogy Zajtit miért érdekelte Zarathustra Zendavestája, a Kelet és a cédrusok, arra magyarázatot a katalógus lejjebbi sorainál találunk: „Zendaveszta egykor a magyarok bibliája volt. Az Indiában élő Parszok (az Aveszta népe) ugyanis a legközvetlenebb alapon tartják a magyarság őseivel a rokonságot, hogy t. i. az Aveszta (törvénykönyv) íratása idejebeli Hunok testvér nép voltak az Aveszta ősi népével, - egy ugyanazon valláson voltak, amely vallást a magas Zarathustra reformálta volt meg. A fennálló rokonság igazolására az indiai Parszok egész kis könyvtárt küldtek Zajtinak ajándékba." Tehát nemcsak a festő Zajtit nem ismertük, de még kevésbé tudhattunk arról, hogy a legfőbb képviselője és hirdetője volt a turáni elveknek és a magyar őstörténettel foglalkozott. 1925-ben Zajti Ferenc szerepelt azon a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián, amelyen az Indiából érkező Dr Jivanji Jamshedji Módi is tartott előadást. A párszi származású professzor A hunokról, akik meghódították Indiát című előadását 44 A katalógus 150. tétele alatt a félig magyar származású indiai festőnőröl, Baktay Ervin unokahúgáról, Amrita Sher-Gil-ről készült portréja szerepel (Schergil Umraoshing ofMajitha lánya címmel). 461