A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

Szabó Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai

Pályája kezdetétől megfigyelhetően ugyanabba az irányba terelték szellemi érdeklődését és tervezői alkotóművészetét az építészeti emlékeknek valamint az építészeti anyagok, elsősorban a beton felhasználhatóságának a vizsgálata. Legelső munkáitól felismerhető egyéni szemléletének a gyakorlatba való „átültetése". A régi, jól bevált építészeti megoldásoknak a modern architektúrában történő alkalmazása. Kijelenthetjük, hogy tervező építészként vizsgálódásainak „módszertana" és célja eredendően Bartók és Kodály példájához állt közel. Az építészet megújítására, a praktikus, harmonikus formák és stílus kialakítására törekedett, amit elsősorban a népi építészet tanulságai -, a régi építészeti szerkezetek, struktúrák valamint díszítmények mintául vételével szándékozott elérni. A célszerűség (az építészeti funkcionalizmus) és esztétikum, illetve az építészeti anyag (hármas) együttesének harmonizáló megvalósítása elsőrendű elv volt számára. Éppen ezért vizsgálta az új építészeti anyagok (beton) új építészeti szerkezeteken és formai megoldásokon való felhasználásának a lehetőségeit. A tervezői felkészültségét kiegészítő néprajzi gyűjtés, majd később, annak mintegy folytatásaként a keleti architektúra (azon belül a „szerkezetiségek" és a részlet-elemek) elemzése és a beton szerkezeti és formai lehetőségeinek a kiaknázása nem különültek el nála egymástól. Medgyaszay István építészeti fejlődésére és gondolkodására inspirálóan hatott Lechner Ödön építészeti szemlélete és (Huszka J. nyomán) keleties ízű, a magyar népművészeti formakincsből merítő építészete és díszítőművészete. Sok tekintetben folytatója Lechner építészetének, de határozottan el is tér tőle egyéni stílusa. Medgyaszay tanulmányait Bécsben, a Művészakadémián Ottó Wagnernél (Spezialschule fúr moderné Architektur, 1903) és Budapesten, a Műegyetemen végezte (1904).

19 Wagner iskolájában találkozott az európai építészetben akkoriban dívó keleti hatásokkal. Legkorábbi, a lengyel Czernowitz helység nevét feltüntető „Forrástemplom " című, majd Budapesten, a Gellérthegyre tervezett nemzeti Panteon terveit is ebben a keleti hatásokat felhasználó hazai és európai építészeti stílus felfogásban készítette el. A Panteon mind építészeti, mind eszmei-tematikai szempontból egyaránt monumentális tervéről leolvashatók Medgyaszay szemléletbeli magatartása, s nemkülönben magabiztos építészeti ambíciói. Legelső jelentős munkája gyanánt nem középületet, iskolát, vagy templomot tervez, hanem egyből az ország és a magyarság, jelentésében is legnagyobb emlékmüvét - és azt is a főváros fölé emelkedő Szent Gellért-hegyre tervezi (19001903). Az általa elkészített nemzeti Panteon terve, már a helyszín kijelölésénél fogva is, szimbolikus és szakrális egyben. Az emlékmű nem készült el. Az eredeti tervét később átdolgozott formában Budapesten a Műcsarnokban, majd pedig Párizsban mutatta be. Ez a magában is szimbolikus Jelentésű" épületterv - szintén, mintegy szimbolikus értelemben -, végigkíséri egész pályafutását és válik majd egy másik, szintén szimbolikus jelentésű épületegyüttes-terv, a Turán-Irán Társaság székházának kiindulási „alaptervévé".

20 Medgyaszay keleties ízű nemzeti Panteon terve illeszkedett korának nemzetközi, mindenekelőtt az Ottó Wagner iskola stílusához. Másfelől viszont műve folytatója volt az Iparművészeti Múzeummal és Lechner Ödön nevével fémjelzett magyar építészeti szecessziónak. Építészeti érdeklődését nyilvánvalóan befolyásolta továbbá apja, Benkó 19 Az Akademie der bildenden Künste-n belül működő Spezialschule für modemé Architektur, és 1900-tól a becsi műegyetem, a K. K. Technische Hochschule hallgatója volt. 20 A nemzeti Pantheon, a Baár Madas Református Leánynevelő Intézet (1929) és a Turán-Irán Múzeum (1929) ugyanabba a külső homlokzati és alaprajzi elrendezésű rendszerbe tartozó épülettervek. 452